Benjámin László: Énekeink


        1
A bordák közt a világ lüktetése –
Nappal meg éjszaka, apály-dagály,
tenger és levegő hullámai,
évszakok változása, csillagok
menetrendje, élet-halál –
a rettegés is dallam és ütem.
Kalapácsok ritmusa, evezőké,
párosodásé, szívdobogásé:
énekeink!
Velük tetéztük örömeinket,
velük gyógyítottuk siralmainkat,
velük bírtuk ki a kibírhatatlant,
velük mondtuk ki a kimondhatatlant.

        2
Fölkaptak, mint a kisgyermeket
       apai karok,
átemeltek a Góbi felett
       a szörnyeteg motorok –

A Kaukázus meredek hegyeit,
       Kína ősi falát,
jártam a történelem kegyhelyeit,
       a nagyvárosok piacát –

Ha vitt a vonat, ha motor röpített,
       ha mentem, legényke, gyalog,
velem jártak mindenütt a helybeliek
       tolmácsaiként a dalok.

Más volt a vidék és más a beszéd,
       utam akárhova vitt,
idegen sehol se volt az a nép?
       megértettem dalait.

        3
Emberek vagyunk: énekelni tudunk.
Közös anyanyelvünk: énekeink.
Énekeltünk a templomokban,
énekeltünk a műhelyekben,
énekeltünk a nászlakomákon,
énekeltünk a harctereken,
énekeltünk a gályapadokon,
sírva-nevetve: dalainkban
a kifogyhatatlan reménnyel,
hogy egyszer majd vidámabb ütemre kering
az éneklő csillag, a föld.

                                                             1969.

szozattv


szozat a tiszta hang GYG átad4 3 1 Gyóni 2. 170620GyoniGeza PozsonyiCsata Határterületen szolgálnak Ordo liturgicus Budapestinensis KONDOR_MEGHIVO
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo