Dutka Ákos: Versek Órája
Eltemetett kinok lopva hazajárnak...
Ilyenkor érzem meg szomorú nagy titkát
Dalfakasztó bús harmoniáknak...
Idegen mezőknek friss illata csap meg
Szavam messze századokból hallom:
Valami fekete vén bizánci hárfán,
Rózsakoszorúzott bús római lanton.
Idegen mezőkről két nagy ismerős szem
Szomorún, merően néz a ködön által.
A szemem: e nedves két zöld krysolit gyöngy
Kék tüzü lobogó könnyes sugarával.
Pogány örömöknek vad gyönyöre perzsel
Krétai hetejrák buja csókja éget
Lelkembe megpendül szomorúan búgva
Valami vérszító ódon görög ének.
Messzi fákon halkan hárfázik a szél ma
Eltemetett kínok felsajognak, fájnak.
Ilyenkor érzem meg szomorú nagy titkát
Dalfakasztó bús harmoniáknak.