Sárközi Máté: Tatár rabságban lévő erdélyiek dala

Menj el édes szolgám,
Tekéntsd meg szép hazám.
Akarja tatár khám:
Csak hozz választ hozzám.

Mondd meg szép Erdélynek,
Búban borult népnek,
Fő-fő vármegyéknek,
Az széköly községnek.

Ha kérdik, mint vagyunk?
Mondd meg: rabok vagyunk,
Térdig vasban járunk,
És csak sarcoltatunk.

Kezeink bilincsben,
Tömlöc fenekében
Vagyunk, nagy ínségben –
Tatárok kezében.

Megsarcoltam volna
Húszezer tallérban;
De az pogány tatár
Csak meg sem hallotta.

Idegen országra
Hordoz szerteszéjjel,
Sűrű számú pénzen
Ád török kezében.

Kemény János urunk
Ország hűségére
Egyaránt közli vélünk
Az rabságnak terhit.

Tizennyolcezeren
Vagyunk nagy ínségben;
Tatárok kezekben,
Szörnyű ínségekben.

Nyolcszázat hajtottak
Az Vörös-tengerre,
Mint ártatlanokat
Az veszedelemre.

Kérjük szép Rákóczit,
Mint kedves urunkot:
Szánja meg gyermekink,
Özvegy feleségink.

Bízzunk az istenben,
Hogy még jövendőben
Kiszabadít minket,
Könyörül népein.


1657.

szozattv


szozat a tiszta hang konferencia 20190921 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf