Alföldi Géza: A cigány így is él

Tegnap az árokparton
egy cigányasszony kettős
ikreket sült. Mid a kettőt
maga szülte a vézna asszony.
Rájuk csavart egy piszkos kendőt,
azután felállt, mintha
mi sem történt volna,
s elballagott. Tiszta
fekete szeme rámvillant, amikor
rászóltam, várjon, elviszem
egyik orvos barátomhoz.
Nem jött: minek gondoz
maga engem? – Támadt rám még. –
Ha én valakire várnék,
hogy segítsen rajtam,
rég nem volna cigány!
A gyerek a fontos, az meg itt van,
itt vannak a karjaimban!
S jól vannak! Az egyik, lássa, szopik.
A gondhoz, bánathoz mási szokik,
mert nincs tejem! De mit érdekli ez magát!
Maguk gazdagok, maguké a rózsafák
virágja, a mienk a tövis,
maguké a nyár, miénk a tél:
de a cigány így is él!

Otthagyott. Kis alakja
fáradtan, de gőggel vitte terhét.
Én alázattal néztem a földet,
ahol ez az asszony szült.
Valami úgy húzott az árokpartra ülni:

mivé lehetnénk, ha minden magyar asszony
ennyi szívvel, hittel tudna szülni!

szozattv


szozat a tiszta hang Gaál plakat Életmű 30 Pál István Szalonna arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo