Mécs László: A közös fészek melege

Otthon hogyha két magyar van együtt,
ott uszít a virtus, gőg, s a gond.
Örök kakasviadal van: vetjük
búzánkat, de szántónk harc-porond!

Odahaza átkok közt tagadjuk,
hogy szeretjük egymást véresen,
sátorunkat skalpokkal kirakjuk,
s nem hat meg a pokol érve sem!

Testvérek közt van csak oly gyűlölség,
ahogy otthon gyűlölünk s ütünk!
Leátkozzuk fájáról gyümölcsét
s kalapjáról csokrát, ha kitünt!

Ámde hogyha idegen faj gőgje
meghajszol, mint kóborló kutyát,
s néked csak bajt, tüskét terem földje:
megbecsülöd a retyerutyát!

Idegenben bármilyen magyarral
találkozunk: ünnepünk vagyon.
Emlék-kertünk megöntözzük borral,
s minden virág élni kezd nagyon!

Szavainkon anyacsókos illat,
fellebben a bánat fellege,
s előjön, mint sötétben a csillag
közös fészkünk minden melege!


1933.

szozattv


szozat a tiszta hang pozsonyicsata19 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf