Czipott György: Hajósirató
Matróznak
Már minden tócsa tengeröböl,
hintás roncsunkkal ring, remeg.
Pajtás, árnyékunk régen elhagyott…,
siklását őrzik kikötőkataszterek.
Hát igyunk rá párlatot!
Tűirányt őriz fregattmadár,
messzibitangolt delfinek, cetek.
Pajtás, kaszáscsillag fölöttük ragyog…,
siklását őrzik kikötőkataszterek.
Hát igyunk rá párlatot!
Nyel tört bordát, kemény gerincet,
minden szél, rekedt víz beteg.
Pajtás, forrtak utánunk habok…,
siklását őrzik kikötőkataszterek.
Hát igyunk rá párlatot!
Hajónk vén sómarta fája
fényetlen csillagmélyben ténfereg.
Pajtás, hogy’ szállt, csattant vitorla…,
siklását őrzik kikötőkataszterek.
Hát igyunk, bármi volna!