Vitéz György: Naiv ének

A Gondolat vetetlen ágyán
fölhúzott lábbal üldögéltem,
láthatatlanná tett az este,
átlátszóvá a napi szégyen,
hogy haszontalan mikrokozmoszt
melenget napjával az ég
bennem, – s véletlen tartja össze
életem csillagrendszerét.

Ó, tudom, kérkedő panasszal,
hamis szégyennel szól a hangom;
bűvös értelme életemnek
árnyékom árnyékán csatangol
és megszólít a verőfényben,
minden alkonyig elkísér
és a fogyó hold hintaszékén
tótágast áll a kedvemért.

De hát mi haszna? Lesz a holdnak
hamarosan hús-vér lakója,
a Tejúton végigporoszkál
majd unokáim űrhajója,
de itt lenn százszor többet érne,
ha minden félholt reggelen
– ami szépet gondoltam este
valaki elhinné nekem.

Kitöltené reggeli kávém,
meghámozná vacsora-almám,
borotvámat is helyretenné,
s a zsebkendőmet kivasalná.
A gondolat másnapos ágyát
nem hagyná bevetetlenül
s csodálkoznék míg megcsókolnám
– aki hisz, néha üdvözül.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf