Levél az olvasóhoz - 2012.11. hó

Néha úgy tör rám pogány módra
Ez a kicsi magyar világ,
Hogy szinte én is elkiáltom
A régi Jézus=Máriát,
A harci Jézus=Máriát;



/Ady Endre: Egy harci Jézus=Mária/



A világhálón immár harmadik éve megjelenő Szózat havilap születésnapi számában számos költeménnyel és írással tiszteleg a sokak által máig meg nem értett Ady Endre előtt. Hogy milyen ember volt Ady Endre, hogy milyen rejtélyekről tudott? Bizony arra nehéz egyetlen mondatban válaszolni, » költészetében a titok megfejtetlen maradt.«(1) De nemcsak az irodalmat általában nem kedvelők kérdezik értetlenkedve: mi emeli Őt a legjobb magyar költők csúcsára, önpusztító énje támogatta vagy pedig egy titokzatos plusz erő segítségével lát táltosként a jövőbe?
 Ki volt hát Ady Endre? »Belelátott a test és a lélek mélységeibe, az emberlét és a világ titkaiba. Nemcsak a rációval, hanem teljes egzisztenciájával. Titok volt maga is, valami pogány isten papja, aki beletévedt a kereszténységbe, s többé nem tudott szabadulni az igazságától. Saját maga elpusztítása árán is a Mindenség legyőzősére tört. Talán ez az évezredes kötöttsége, ős Kaján, s a démonok ereje tartotta vissza az utolsó szó kimondásától: Krisztus kezébe adatott minden hatalom, Ő visszajön, s valóban megőszült tengerré teszi a Mindenséget, megvalósítja az Isten országát. Ez a végső igazság most aktuálisabb, mint valaha. Az elmúlt évezredekben talán csak teoretikus probléma volt, ma az egyetlen valóságos. Változó történelmi korok után a végső kérdéseknek, a megőszült tenger megvalósulásának az idejét éljük. Az emberiség léte még soha nem volt ilyen bizonytalan. Az Ady életművével is ostromolt transzcendens csúcsok rászakadni készülnek a háborús völgyre. Képírók mocsara helyett, a kultúrában formált emberi élet helyett, jön a megőszült tenger, a létében mássá lett Mindenség. Félreérthetetlenül a vég kezdetének az idejét éljük. Erről szól Ady költészete, csak a végső szót nem mondta ki.« (2) A második világháború előtt az iskolákban tiltották, egyes hivatalos kultúrkormányzati körök nagyképűen csak egy »részeges vérbajosnak« jellemzik. A szovjet- kommunista megszállással párhuzamosan pedig az istenes Ady egyszerűen kitöröltetett a magyar költészet palettájáról, ráadásul a kor katolikus- magyar irodalmárai verseit tisztázatlanul, gyakran ellenségesen kezeli.(3)
Ady verseiben kérlelhetetlenül festi le a súlyos társadalmi igazságtalanságokkal nyomorított nemzet mindennapjait, mintegy előre megjósolva az 1867-ben elvetett trianoni békediktátum poklát, az 1945-ös összeomlást, 1956-ot és az 1990-es rendszerváltás totális csődjét. Vér és arany című remekművével máig üzen a Világhatalomnak, hogy szolidaritást vállal a napjainkban ismét virágába szökkenő kapitalizmus által megnyomorítottakkal, a tönkretett nincstelen milliókkal, a hazát kényszerből elhagyó kivándorolókkal. Költészetének mindent átható erejéhez csak a magyar líra olyan legjobbjai nőttek fel, mint Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kosztolányi, Babits, Reményik, Mécs László, Sajó Sándor, Sík Sándor, Dsida, Illyés, Döbrentei Kornél. Bármely hihetetlen, de a jövőbelátó lázadó, a sokszor kétségbeesett filozófus Ady Endre igazságára szervesen épült Szabó Dezső kérlelhetetlenül kimondott igazsága,(4) és a Bajcsy Zsilinszky Endre, Németh László nevével fémjelzett, a mai napig még nyomaiban sem kipróbált, keresztény- szociális, nemzeti radikális »Harmadik út« is,(5) amely egyetlen reális lehetőség a magyar nemzet szabad fennmaradásának. Adyt sokan Istentagadónak tartják még ma is, miközben »minden gondolatának alján Istennel élt és halt«(6) »Van a transzcendensnek való érintkezésünknek egy nem emberi módja is: a lázadás helyett a Krisztusba való kapaszkodás. Hinni, hogy a Mindenséget legyőző, mássá formáló Krisztus a Megváltó, az Isten Fia. Csak a benne való hitben lehet transzcendálni. Megőszült tengerré válik a föld, s a rajta zajló emberi élet is, ha majd egyszer visszajön Krisztus. Ez az utolsó szó az ember és a világ, az emberlét és a transzcendencia minden vonatkozásában. Kimondta Ady ezt a szót? Soha egészen tisztán, világosan csak a tragédiáról beszélt; Lírája az ember által elérhető lét és valóság művészi teljessége. Innen már csak egy lépés van hátra: kilépni az Istenországába. Ez már nem történelmi út, túl van az emberi lehetőségeken, de ez a megőszült tenger megvalósulásának az egyetlen módja. Krisztus királysága nem e-világból való, de végül ebben valósul majd meg. Ki kell mondani az utolsó szót: a történelmi út végén, Istenországa kapujában állunk. – Mielőtt azonban Krisztus visszajön, megvalósul az ördög birodalma. Az Ady által megénekelt irracionális hatalmak kezében játékszerré válik az ember.
Lázadó élete csődjében, túl a magyarságon, Ady Krisztusra utalt, legalább is a bibliára, a történelem fölötti útra. «(7) Az általa tisztán ki nem mondott utolsó szóra így mutatott rá:


Óh, én bibliám, mégis maradj titok
S ha nézik a megőszült tengert,
Mondd, hogy egyszer,
Egyszer tán mégis valami jönni fog.


Egyszer talán majd nyílik az Úr ege,
Egyszer tán átszeli a tengert
Villám-csíkban
Az Isten sújtott s kedvelt szörnyetege.


 


»Ady a magyar irodalom csúcsa. Lírájában szólalt meg legtisztábban az örök magyar és az örök ember. Költészete világirodalmi szemmel is óriási mű, szörnyeteg alkotás. Kimondja benne a teljes embert és a teljes világot. S nekünk mégis túl kell rajta menni. Az utolsó nagy lépést is meg kell tennünk, amit ő nem tett meg, félt tőle, vagy nem volt hozzá ereje. Meg kell tennünk nála nélkül, sőt ellenére. Ő már nem változtathat életművén, nekünk azonban kell a saját életünkön…«(8)


Tisztelt Olvasóink! A Szózat non-profit folyóirat, a drótvilágon keresztül, híd akar lenni a magyar kultúra, a magyar irodalom és a nemzet fiai között itthon, a Kárpát-hazában, és a nagyvilágban. Ezért létrehozói tisztelettel kérik Önöket, hogy havilapunk minőségének javítása érdekében küldjék meg javaslataikat, véleményüket a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. drótpostacímre. A levélírók között összesen 15db ajándékkötetet sorsol ki a szerkesztőség Gaál Áron, Pósa Lajos és Rakovszky József műveiből.



1.       Vatai László: Az Isten szörnyetege, Occidental Press, Washington DC 1977./USA/ 388.old.
2.       Uo.389.old.
3.       Sándor István: Ady és Prohászka.
http://www.szozat.org/showpage1147.htm
4.       Szabó Dezső: Tiborc könyörög. http://www.szozat.org/archivum/szozat_2010_04.pdf
5.       Németh László: Nemzeti radikalizmus. http://www.szozat.org/showpage1319.htm, Cságoly Péterfia Béla: Antiszemiták vagy nemzeti radikálisok. http://www.szozat.org/archivum/szozat_2010_10.pdf
6.       Szabó Lőrinc: Az istenes Ady. Szózat.2012. november.
7.       Vatai László: Az Isten szörnyetege, 388-389-390. old.
8.       Uo.390. old.


Cságoly Péterfia Béla
főszerkesztő

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf