Levél az olvasóhoz - 2011. 8. hó

Ennyi a birodalmunk.
Volt, amit elveszítettünk.
Volt, amit elvettek tőlünk.
Ennyi a mienk. Ennyi maradt.
Ez a hét-nyolcad rész
a víz alatt

/Kenéz Ferenc:Ennyi maradt…/

A bevezető vers ellenére – Istennek hála – a nemzet egyre több tagjában jelentkezik az igény a múlt megmaradt kincseinek megismerésére, és ezzel párhuzamosan egyre többen ismerik fel jelentőségét a helyi értékek megmentésének, bemutatásának.
Idén júniusban tizenkettedik alkalommal gyűltek össze a Kárpát-haza legjobb általános és középiskolás rovásírói Magyarországon. A szervezést ezúttal is a Friedrich Klára- Szakács Gábor nevével fémjelzett Forrai Sándor Rovásíró Kör vállalta. Helyszínét ezúttal és első ízben a pécsi Református Kollégium biztosította. Vállalása bizonyította, hogy az egyházi iskolák és rovásíró szakkörök tanulóinak a versenyeken való részvétele mellett eljött az ideje, hogy magát a döntőt is egyházi intézmény rendezze. Ez óriási előrelépést jelent a középkori papjaink, prédikátoraink már évszázadokkal ezelőtt kijelölte úton, így nem véletlen, hogy a megnyitó beszédet dr. Hoppál Péter református tanár, a Kollégium korábbi igazgatója tartotta.
Nem kevésbé volt jelentős a Pécsi Városszépítő - Városvédő Egyesület segítsége, amelynek elnöke, Őriné dr. Fodor Márta a döntő résztvevői elé hozatta a város híres emlékének, a rovásírásos, címerpajzs díszítéses kőnek a másolatát. Közös szándéknyilatkozat elfogadásával a Forrai Sándor Rovásíró Kör és az Egyesület a jövőben együttműködik, hiszen utóbbi céljai között a Város és Faluvédők Országos Szövetsége tagjaként a rovásírás népszerűsítése is szerepel.
Az idei döntő eleddig példátlanul kiemelkedő sikere, hogy a Forrai Sándor Rovásíró Kör megkeresésre dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárasszony elvállalta a rendezvény fővédnöki tisztét, a résztvevőket pedig üzenetben köszöntötte.
„Élő kincs ez, ami csak a miénk. Örülök, hogy így megbecsülik a versenyzők és a Találkozó szervezői s mindenki, aki időt, fáradságot, anyagiakat nem kímélve mindent megtesz, hogy életben is maradjon ez a mi kincsünk.” - írta levelében a rovásírásról az oktatás első embere.
A trianoni határokon túli, a nagypolitika által gyakran kijátszott, megosztott magyar-magyar kapcsolatok építését, magyar anyanyelvük megőrzését szolgálta a Civil Kutató Intézet által június 16-17-18-án Révkomáromban rendezett szabadegyetem, elsősorban Felvidék, Kárpátalja, Délvidék magyarságára és a csángókra koncentrálva, hogy segítse őket a kissebségi lét megélésében, az egyetemes magyar kultúra megőrzésében Ezért is örvendetes, hogy a »Magyar munka, magyar érték« alapítvány augusztus 14-én szobrot avat fel a délvidéki Apatinban. Az immár hagyományosnak nevezhető » Kárpátalja Express» főszervezője, az alapítvány elnöke, Molnár Béla írta nekem: »Apatini barátainktól az elmúlt évben értesültünk, hogy a régi iratok szerint Szent István királyunk 1011-ben alapította Apatin városát. Tekintettel arra, hogy a napja ennek pontosan nincs meghatározva az iratokban, a délvidéki palóc közösség augusztus 14-ét jelölte ki a városalapítás napjának, amikor Szent István a koronáját felajánlotta Szűz Máriának.  Az 1000 éves évfordulóra a közakarat Szent István szobor avatását kéri, ebben Alapítványunk segíteni próbál. A szobor elkészítését Varga Attila fiatal gödöllői szobrász vállalta, aki Brüsszelben egyedüli magyarként kapott nívódíjat 2010-ben. A szobrot süttői mészkőből álmodta meg, amely alkalmas a kültéri viszontagságok elviselésére. Az esemény jelentősége messze túlmutat Apatinon, az egész Kárpát-medence érdeklődésére tarthat számot, hiszen ebben az évben máshol nem állítanak Szent István szobrot.« Tegyük hozzá, mindezt egyetlen fillér állami támogatás nélkül!
Ezek az események igen fontos pillanatok az egyre erősebb civil közösségek életében. Láthattuk Felvidéken, Délvidéken, ahova a pártpolitika beteszi a lábát, azonnal megindul a helyi közösségek bomlása. Most Kárpátalján indult be ugyanez a sajnálatos jelenség, már is két táborra szakítva az ottani – amúgy is csekély számú – magyarságot. Pedig az egyre erősödő szláv tengerben nagyobb az összefogás jelentősége, mint valaha.
A helyi közösségek testben és lélekben való megerősítése, az Anyaföld kincseinek mértékkel való használata, a magyar irodalom és történelem, a magyar nyelv méltó rangjának visszaállítása az egyedüli lehetőség a megrendült magyarság újraéledésének, és vezető szerepének visszaszerzésére a Kárpát-hazában.



Cságoly Péterfia Béla
főszerkesztő

szozattv


szozat a tiszta hang Gaál plakat Életmű 30 Pál István Szalonna arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo