Levél az olvasóhoz - 2010. 4. hó

„Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar”.

Egy normálisan működő Magyarországon Vörösmarty Mihály legszebb művével fémjelzett irodalmi folyóirat, hitvallásához híven, -a nagyböjt idején- a húsvét misztériumának üzenetével foglalkozó írásokat és az ehhez kapcsolódó verseket, novellákat mutat be, hiszen szellemiségétől alapjaiban áll távol a napi politika. Ugyanakkor hazánk a több mint negyvenéves kommunista diktatúra bukását követő huszadik évben a második gazdasági és szellemi trianon állapotába jutott.  Nagy erdélyi írónk, Wass Albert szerint: „Az igazság hirdetése csak azok feladata lehet, akik az igazságot ismerik. Viszont, akik ismerik az igazságot, és annak hirdetését elmulasztják, azok nemcsak az igazság, de a jövendő ellen is vétkeznek, mivel a jövendő egészséges és bölcs kibontakoztatása szempontjából az igazság széles körű ismerete nélkülözhetetlenül szükséges."  (Józan Magyar Szemmel, 1967.)
Intelmeit magamévá téve most, hogy áprilisban Magyarországon parlamenti választások lesznek, egy konzervatív, társadalomkritikai havilap főszerkesztőjeként erkölcsi kötelességem néhány gondolatomat megosztani Önökkel. Nem a pártok érdekében szólalok meg, csak emlékeztetni akarok mindenkit arra a tényre, hogy az elmúlt évtizedekben a nemzetáruló kommunista-szocialista és álliberális politikai elit közreműködésével a fundamentumát is megpróbálták lerombolni a hazafias értékrendnek. Évről évre fokozva a keresztény szekularizációt*, tönkretéve a jó erkölcsök, a nemzeti nyelv, irodalom, néprajz, zene és történelem oktatását, igyekeztek eltűntetni azokat a hagyományokat, szellemi értékeket, ami tartást adnak egy népnek a válságos időkben. Mára ott tartunk, hogy az óvodákban kötelezően kerülni kell a nemi sztereotípiák erősítését*, kisdiákjaink logikai képességeinek, író, olvasó, fogalmazó készségének fejlődést is gátolják politikai nyomásra, az erre illetékes minisztériumi tisztviselők. A boldog tudatlanság állapotába űzve, a szellem fokozott rombolásával akarják ránk erőltetni a globalizmus diktatúrájának értékrendjét, hogy szoros pórázra köthessenek, hiszen a gondolkodás és a tudás fegyver. A nemzeti akarat fokozott hibernálásáról gondoskodnak a nemzetközi korporációk tulajdonosai által irányított kollaboráns médiumok is, a felejtés folyamatos állapotában tartva a magyarságot. Így lehetséges az, hogy egyre kevesebbnek tűnik fel, hogy a parlament képviselői az elmúlt évtizedekben nem a haza javát kereső Széchenyi Istvánok vagy Teleki Pálok, hanem némely kivételtől eltekintve a korrupt karrieristák, önös hasznukat előtérbe helyező mohó és sznob újgazdagok és úrhatnám kispolgárok gyülekezete. A jobboldali, keresztény értelmiség fokozott felelőssége, hogy nem tanultunk a múltból és mostanáig hagytuk kicsúszni az irányítást a kezünkből. Szabó Dezső, 1927. október 20-án az Esti Kurrirban írt üzenetében leleplezi a magyar parlamentben tanyázók hitványságát, akinek egykori cikke ma is útmutatást ad a voksoláskor. Mielőtt szavazni megyünk, gondoljuk át, hogy döntünk, milyen szempontok alapján válasszunk, ha erős hazát, erős nemzetet, ha erős, független és boldog Magyarországot akarunk hagyni utódainkra.
Kérem ezért, jól véssék eszükbe a majd 87 éve született, és most társadalomkritikai rovatunkban megjelent írás tanulságait. Amikor választottunk, és jól választunk, akkor mi is tanúbizonyságot teszünk a szeretetről, - akár Urunk, Jézus Krisztus a keresztfán- a magyarság és a Kárpát- haza szeretetéről.

*világivá tétel; az egyház befolyásának visszaszorítására törekvő állami tevékenység
 *Ez a gyakorlatban az aberrált  szexuális szokások terjesztésének elősegítését, valamint  a teljes magyar népmesekincs tiltását jelenti, ugyanis ezekben az anya hamuban sült pogácsát ad   a vándorútra induló fiúnak, és a nő, általában a király lánya az, akit meg kell mentenie a gonosztól küzdelem árán a férfinak.

Cságoly Péterfia Béla
főszerkesztő