Szabó Ferenc: Két csend között

                           Pálos Antalnak

Kezdetben volt a Csend
a Teljesség a néma Csókban.
Szóltál és fényes rend
zenélt az őskáoszban.

A káosz tart még bennem
s itt zúg körülöttem:
csak ködgomoly vagyok
ha napod nem ragyog
ha nem lehelsz reám –
Igéddel fénylő értelem
világít át és káosz-életem
kozmosszá rendeződik:
szabályos tűzkörökkel
körötted táncolok
születő csillagként
lángoló örömmel.

Közös lesz sorsunk:
Te Tűz, a csóvád én
egyetlen csillagzat
a teljes Csend egén.