Sajó Sándor: Szerelmek

Emlékszem az első szeretőmre:
Mari volt, egy bogárszemű szőke;
Mosolyogtunk, ha egymásra néztünk,
Ennyi volt csak az egész beszédünk,
Így horgásztunk együtt az Ipolyban…
Akkor én még öt esztendős voltam.

Izával már körhintázni jártam,
Én kopottan, ő cifra ruhában;
Ha szólt hozzám ha felém mosolygott,
Egész hétig víg voltam és boldog;
Halvány képét a szívembe hordtam…
Akkor még csak tíz esztendős voltam.

Diákévek tündérképe, Vilma
Te ríkattál első dalaimra!
Édes búval hogy beléd szerettem,
Tizenöt év ragyogott felettem;
Ha dalt hallok gyerekszerelemrül,
Emlékembe a te neved csendül…

De jöttél oszt’ szívperzselő lángon
Én húsz évem, én szép ifjúságom!
Varázsárul izzó szerelmemnek
Szívem mélyén édes dalok zengnek
S bús gyönyörrel száll az emlék hozzád
Csalfa tündér, elröppent mennyország!

Húsz évről a huszonötre szállva,
Édes asszony! Érted gyúltam lángra;
Ez utolsó, ahogy kell és illik,
Szelíd fénnyel elkísér a sírig,
Síromon is virág hajt ki tőle:
Hűségemnek emlékeztetője…

szozattv


szozat a tiszta hang Fényességes csillagok 1124 bevonulás A5 Matyas 1129 szentmihálynap napéjnapfor Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf