Bartók Lajos: Ha gyarlóságból megbánt a lány
Ha gyarlóságból megbánt a lány:
Kérleld meg! vele durván ne bánj!
A porszemért, mely szárnyára ült,
Gyöngéd zománcát le ne törüld!
Egy sóhajodból mindent megért,
S alázatos lesz nagy lelkedért,
Csókkal borítja térded, kezed,
És életénél jobban szeret!