Tűz Tamás: Hajnalok hajnalán
Puszta Sándornak
Elvirágzóban a század
két angyal tartja két karunk
hogy le ne menjen a nap még
nyugtalan kanca Szent Mihály lova
legszívesebben már nyargalna velünk
nem futamodnék meg
míg búzasárgára be nem érik az égbolt
s befejezett életünk kévéit
keresztbe nem rakják
a mennyei marokszedők
hajnalok hajnala lesz akkor
végleges születésünk napja
a Szelek Csatornáján úszunk
a Lélek deltái felé
nem marad utánunk semmi
sehováse tartozunk
a leheletnyi időben
a színtelen égen üres kosarak
pörögnek a holdra
akkor sem futamodunk meg
ha elhomályosodik minden
belevakulva az éjbe is írjuk
nem tehetünk mást
szenteltvízszagú legendánkat