Dedinszky Erika: És mégis
kiürült szörnyű urna
sötétlik és kong a hajnal kapujában
falba rést nem ver az átok, a jaj
a kérés, a szépszavú rigó-imádság
feszülő erek parancsa csak a húst
bírja vallomásra
a félelem párnáján álmodtunk békét?
és mégis
úgy zúg a messzeség mint öblös kagyló
cirmos márvány az ég, csupa vad sugárzás