Dutka Ákos: Beethoven szonáta
A falra ólmos árnyékok suhannak
Lágyöblű ódon bútorok alól...
Egy vén fekete hegedű zokog künn
Az alkonyati csendbe valahol...
Nagyon megcsúfolt valakit az élet;
Megtréfált valami asszonyi bűn
S ez a tompa fekete bánat búg
A remegő fájú vén hegedűn.
A falon ólmos árnyékok suhannak
Lágyöblű ódon bútorok felett...
S nekem úgy rémlik: a zokogó dalba
Egy fekete asszony belenevet.