Valentyik Ferenc: Tündér Ilona és Árgyélus királyfi Szabadkán

„Város, város, látni engedd
Beköszönő vendégednek
Sikátorod, palotád:
Várnak-e mondd, nyílnak-e mondd,
Tavaszi szent akarattal
Engem váró lány-csodák?”

             (Gyóni Géza, 1913)

     

Romantikus témájú riporthoz nincs alkalmasabb helyszín a Margitszigetnél. A csöndes sétány padján beszélgetve szinte megáll az idő és az emlékekben átszellemülten lapozgatva visszajön a régmúlt. Egyszeriben könnyen felidézhető válik minden, amiről hosszú-hosszú ideig kényszerűen hallgatni kellett. Székely Molnár Imre (1902-1980) író, költő, újságíró 1934. szeptember elején megnyugvással tapasztalta, hogy riportalanya, a kissé sápadt, középkorú dekoratív szabadkai úriasszony mennyire felszabadultan idézi fel lánykori emlékeit Gyóni Gézáról. Azt, ami már történelem, és amit még nem írt meg senki, mert az évtizedek óta házasságban élő hölgy bő húszéves hallgatását csak most szakította meg. Mindössze 17 évesen ismerte meg a költőt Szabadkán és szerelem lett a találkozásukból.

szozattovabbacikkhez

szozattv

 
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf