Bodrogi Zsigmond: Színaranyból van a béke trombitája

Színaranyból van a béke trombitája,
Annak fúvását, de sok baka várja.
Fujjad kürtös, fujjad kürtös,
Lefujod-e végre?
Vajon mikor lesz a háborúnak vége?

Azt mondja a kürtös, nemsoká lefújja.
Hazajövünk megint, szép tavasz lesz újra.
Virágosan, bokrétásan,
Dalolva, nevetve,
Sírva borulok majd babám az öledbe.    

                                               1917

Jászay-Horváth Elemér: Katona öcsémhez

Laci öcsém, ki fent a Végeken
Karddal teremted most a hősregéket,
Találjon rád e forró énekem,
Mit röstelkedve, féltve küldök néked.
Tiéd a hősi szenvedés, a tett;
Enyém a tétlen kényelem, az álom.
Fiú, irigylem ifjú életed’,
Mely erőt vesz magán a vén halálon!

Tudom, szívedben nyugalom honol,
Erő a kardod és szent hit a vérted.
Kemény kövön is rólunk álmodol:
Mi puha párnán reszketünk teérted.
Szemünk szégyenlős, szívünk szomorú,
Vígságunk, álmunk, szívünk elvivétek.
Oh, tiétek ma minden koszorú,
Minden dal és minden szív a tiétek.

Ti vagytok most bölcsek bölcsei.
Mi szükség itthon tétlen álmodókra?
A Himnuszt néktek írta Kölcsey,
S hitét ti vérrel váltjátok valóra.
Deli cserjék, kiket mi nevelénk,
Hogy felszökkentetek most büszke fákká!
És árnyatok védőleg hull fölénk,
Nevünk’ s hírünk’ ti zengitek világgá.

szozattovabbacikkhez

Lovag Henriquez Henrik huszárfőhadnagy és a nyíregyházi, XIV. „Hadik” huszárok hőstettei

A nyíregyházi huszárok ázsiai hadosztályok ellen indultak attakra 1914 augusztus 25-iken. Az ezred egyik főhadnagya, lovag Henriquez Henrik azt a nehéz megbízást kapja, hogy mint hírvivő patrul tartsa fenn a többi harcoló csapatokkal az összeköttetést. Henriquez a gyilkos ágyútűzben fényesen megoldotta feladatat. Csak annyi ideje volt, hogy lovat cseréljen, maris újabb parancsot kapott; keressen érintkezést az önállóan operáló csapatok parancsnokával s tudja meg, hogy az egész fronton hogyan áll a csata. Henriquez főhadnagy megsarkantyúzza a lovat, kardja sincs, fölölőleges az most, csak nehéz revolvere log a vállán zsinóron. Gránátok süvítenek a feje fölött, néhány lépesre ellenséges srapnelek explodálnak, Henriquez főhadnagy nem tér ki, messzelátóval kémleli a terepet erre is, arra is, hogy noteszébe feljegyzéseket, rajzokat készítsen.

szozattovabbacikkhez

Sajó Sándor: Bűnös magyar töredelme

Elfecséltem minden vérem,
Elárultam rabtestvérem,
Sírba vittem jó anyámat,
Magam voltam sírásója,
Vagyok mostan meddő bánat,
Minden népek utolsója…
Csodaváró nagy tűrésben
Magamcsaló bölcselgésben
Vagyok senki, kit mindenki
Minden kutya bátran támad,
Én Istenem, ne engedd, hogy
Megutáljam a fajtámat…

Reményik Sándor: Keserű szívvel

Keserű szívvel bizony mondom néktek,
Ti csonka-magyarok:
Az ország szíve, Magyarország szíve
Ma már a Végeken dobog.
Hangos szóval hiába fogadkoztok:
Hogy „soha!” s „mindörökké!”
Az ország szíve, Magyarország szíve
Ott ver, hol Magyarország nincsen többé.

Bennünket összekalapált a bánat, –
Ti atomokra hulltok itten szét.
Egymást farkas-foggal tépitek,
Nektek nem volt a nagy lecke elég.
Amerre nézek: pártok, újra pártok,
És zászlók, amiket a szenvedély
Már előre a más vérébe mártott.

csonkaorszag

szozattovabbacikkhez

Fehér Károly: Hősök halála

- Főhadnagy úr! E kétszáz ember,
Megannyi szép ifjú levente
Az ön parancsát lesi, várja.
Ön ezeket ma éjszakára
Az első vonalba viszi be.
Főhadnagy úr! Ön
Nem marad ott, hanem visszajön,
Újabb csapatokat kell talán
Bevinni a másik éjszakán.

Szent a parancs. Fel szép daliák,
Utánam az Isonzó felé!
Vérzivatar lesz a tanyátok,
E tűzpokolban éltek-haltok!
S a fiúkat a füst elnyelé.
Isten veletek,
Sok szerencsét!... Szívem szakad meg!
Vitézeim, vérem vérei
Rideg parancs engem visszahí!

szozattovabbacikkhez

Koncz Béla: Csak még egyszer…?

Csak még egyszer lehetnék ott én,
Ahol a Körös folydogál,
Ahol akácok illatoznak,
Ahol az én kis házam áll;
Csak még egyszer hallanám újra
Körös-mentén az esti dalt,
Ágyúk helyett a szent harangszót,
Az orgonát s nem harci zajt;
Csak még egyszer lehetnék véled
Imádkozó kis asszonyom,
Megváltaná a szenvedésem
Egyetlen csók az ajkadon;
Csak még egyszer…! Aztán jöhetne
Acéllován a hőshalál…
Csak még egyszer lehetnék ott én,
Ahol a Körös folydogál!
              
                     1918

Tóth Dezső: Útban a „front” felé

        – Katona fiamnak –

A gyilkos fegyvert szorítsd a szívedhez,
Mint vőlegény a kis menyasszonyát,
Az érckürt harsog, hangzik a vezényszó,
Még egy-két perc és indultok tovább;
Oly mezőkre, hol vérvirágok nyílnak,
Hol arathat a férfibecsület,
Égnek hála, hogy azok közé plántált,
Kik becsülettel állják helyüket.

Tizennyolc éves harmatos virágom,
A sors árja téged is ragad:
Szent gyönyör ez! – csak ne adja az Isten,
Hogy elnémuljon dalos ajakad!
Vér a vénemberből, – honvéd lettél, mint én,
S a földön ez a legszebb nevezet;
Ne legyen perc, bármily veszély is érjen,
Hogy elfelejtsed honvédnevedet!

szozattovabbacikkhez

Balaskó Jenő: Angyal Pista balladája

Ferencváros gyászban van
Angyal Pista fogva van
Angyal Pista fogva van
Ferencváros gyászban van

Szögényekér harcót ő
lecsürhézett magyarér
lecsürhézett magyarér
szögényekér

Pirosló zászlókkal is
ha már eltiporva is
nagyon eltiporva is
pirosló zászlókkal

Nemzetiszín zászlókkal
moszkoviták ellen is
a moszkoviták ellen
nemzetiszín zászlókkal

szozattovabbacikkhez

Somogyi Imre: Nehéz idők

Behordva már az asztag. Ősz is múlik,
s a föld s az arató mégsem pihen.
A puszták szíve háborog a mélyben
S az emberek borongók idefenn.

Piros az alkony. A tanyák népe
A pesti lap köré csoportba gyűl.
– Vihar lesz bátya. – Kiújul a régi.
– Vihar lesz hej ott… ott nyugat felül!

Hej gazda zárd be a kaput! Kérdezd csak
A vén apót: mikor volt ily idő?
Nagyon sok volt idén a hulló csillag…
Ki tudja még, ki sejti még, mi jő!

Jó lesz a háznak: behordani a búzát,
Ki tudja, később tán behordja más,
S a kaszákat sem kell még sutba vetni,
Mert hátha lesz még egy nagy aratás!

szozattovabbacikkhez

Szőnyi Gyula: Mártírok

Mártírok csontvázai
kopognak a föld alatt,
szót akarnak kérni.
Tisztelt világ bírósága,
szörnyű gyilkosság történt itt,
e tetteket csak szó nélkül
nem lehet elnézni.

Vagyunk mi itt jó pár ezren,
lázadozva, mondják.
Csontunkról a testünket is
bizony letaposták.
Néhol még a csontunkat is
darabokra törték,
reszkessetek, ti volt nagyok,
mert jönnek a törpék.

Jönnek, jövünk valahányan,
bár a sok föld rajtunk.
Ásónk, sem lapátunk nincsen,
de e célra mindennél jobb
a megkövült karmunk.

szozattovabbacikkhez

Kazinczy Ferenc: Ráday

Én újabb Mózes voltam, s népemet
Kihoztam a rabság hajlékából,
S a hagymatermő hon helyett neki
Tej- s mézes borfolyta Kánaánt adék.
Fény oszlopában ment Apoli előttem,
Fény oszlopában én a nap előtt,
Megcsaptam a tengert, s nyitva állt az út,
Az új t örvénynek kettős érctábláit
Lehoztam a Parnass szent bérciről;
S hatalmas jobbom azzal forgatá fel
Az undok tisztelet oltárait.
Lehullt a fal, s a tábla fenn maradt;
Apoll kedvelte tiszta tettemet,
S bérül öreg zöld kort nyújtott nekem,
S szépzengzetű lantot s hattyúi dalt.
Kivette fürtjei közül a borostyánt,
S hogy csendesen feküdjem árnya alatt,
Önnön kezével szúrta sírom mellé.
Nagy volt nevem, s örökké nagy marad.

Wass Albert: Lohengrin

                   Báró Bánffy Mariennenak

Megkérdetik majd: honnan jöttem,
miért vagyok, miért születtem,
akkor tudom: ez a halál.

Akkor jön majd a hattyú értem,
szomorú némán, hófehéren,
s előttem csöndesen megáll.

Tudom előre: ez az óra
létünknek őszi véradója,
s e kérdés régen vár reám.

Akkor némán kengyelbe lépek,
s a régi várba visszatérek,
hó-sápadt hattyú-paripán.

Thurzó Elek levele – Ormosdi Székely Magdolnának

A második fennmaradt szerelmes levelet Thurzó Elek országbíró és tárnokmester két évvel a mohácsi vész után írta szépséges asszonyának, Ormosdi Székely Magdolnának. A XVI. századi szerelmes regény történetéhez tartozik, hogy a levél írója II. Lajos király kérésére nem ment el a mohácsi csatába, hanem a királyné kíséretében maradt, és a csatavesztés után elősegítette Mária királyné külföldre távozását. Magdolna férje, Alsólenvai Széchy Tamás, Vas vármegye főispánja csatlakozott a királyi hadakhoz. Részt vett az ütközetben, és el is esett. Thurzó Elek, az első magyar tőkések családjának akkor feje [1490-1543] beleszeretett a hősi halált halt főispán özvegyébe. Az alábbi levelet nemsokára házasság követte. Horváth János kutatásai alapján tudjuk, hogy Thurzó jeles humanista volt, külföldi humanistákat anyagilag is támogatott: „az Erasmus iránti érdeklődést Piso Jakab pécsi prépost keltette fel benne”.

szozattovabbacikkhez

Erdélyi János: A magyar népdalok I.

A valódi nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni.

Kölcsey

I. Míg valamit csak homályosan ismerünk, s ösztönszerűleg érzünk, fél becsben áll előttünk. Így vagyunk pedig rendesen azzal, mi hozzánk legközelebb van, mert a körültünk levő élet elvégre mindennapi leszen és fel sem tűnik többé, mint a levegő, s elveszti ránk nézve ingerét. Bizonyítja ezt az irodalmak fejlődésének egész története. Még a régi görög nemzet is egyiptusi hagyományok és mesék után kezdé alakítani első istenvilágát, vele költészetét, éltét;az európai újabb nemzeteken hasonlag évről évre kimutatható irodalmuk kezdetének idegen színezete. Világosan tudjuk ugyanis mit vőn egyik a másiktól, miben indult egyik a másik után, meddig hordá előképe színét, s hogy önállóvá, sajáttá egyedül akkor lőn, mikor a vele született erőt fölfedezvén, önismeretre jutván, szabad fejlődést engede annak, s megjelent mindegyik a maga eredetiségében. Mi magyarok sem voltunk ez oldalról különbek a világ más nemzeteinél; mert ha volt nemzet, mely sokáig utánzott, az mi valánk, s vagyunk is nagy részben e mai napig. Költészetünk – minthogy költészetbe rakja le a szellem mindenütt a mivelődés legláthatóbb színeit, csak ezt említem általános irodalmunk helyett – költészetünk, mondom, minden iskolát kitanula már; hallottunk éneket és dalt görög és római mértéken és modorban; ismerünk olasz és francia hevet és könnyűséget, angol ízt és német komolyságot művein, de még most sem igen vagyunk tisztában a felől, melyik hát az igazi magyar nemzeti költészet.

szozattovabbacikkhez

Mikszáth Kálmán: Domine Chalupka

De hát ki ez a Chalupka?

    Az már egy őslény, egy múzeumi régiség az aligmúlt korból. Még a magja is kieszett: most hiába keresnők.

    Az idő emlői jobban kiasznak már, mintsem az ilyen szegény férgeket is táplálnák; de minek is táplálnák, hiszen fölöslegesek, nem kíáncsi rájuk senki és nincsen szüksége rájok senkinek

    Chalupka bácsit sohasem fogjuk látni többé, sem finomított, sem modorított alakban – ő az utolsó példányok egyike olt.

    Kopasz, piros arcú ember, rezes orral, zöldes szemekkel. Potrohos ember s köetkezőleg kedélyes is, duzzadt szája örökös neetésre an kitáta.

    Chalupka úron minden ruhadarab kopott s excentrikus, még a sárga bőrtáskája is, melyet oldalán visel, egy szürke posztófolt van rávarrva. Felső testét egy prémes bekecs takarja nagy nyílásokon engedve láttatni hátul, hogy ha netalán mellény is vagyon Chalupka bácsin, hát annak akkor bizonyosan nincs hátulja, mert piszkos tarka ing vörös pettyei szembetűnően kandikálnak ki, nagy idomtalan fején borzas cilinderkalap lóbálózik, míg vékony lábszárai bő és alul fölgyűrt hamuszín bugyogóban lötyögnek.

szozattovabbacikkhez

Volly István: Sárközi menyasszonybúcsúzó

«LEÁNYBALLAGÁS»

„Elsőbben is atyám, tehozzád fordulok,
Szívemet szíveddel együvé szorítom,
Így valamennyire magamat újítom…
Bocsássad meg nekem, ha megbántottalak,
Vagy valaha is megszomorítottalak.
Neveltél, ápoltál engem, leányodat…
Áldja meg az Isten a te jóságodat!…

Kedves édesanyám, hozzád fordulok már,
Mert tudom, hogy szíved tőlem búcsúzást vár.
Ismerem a gyenge anyai szívedet,
Ismerem asszonyi erőtlenségedet.
Mint galamb a fiát, engem úgy neveltél,
Emlőddel tápláltál, széltől is őriztél.
Felnevelésemért, dajkálkodásodért
Adjon az Úristen a mennyben méltó bért!…

szozattovabbacikkhez

Jókai Anna: Pontosítás, Ima Magyarországért, Az életmű

jokaiannaJókai Anna:

Pontosítás

Az angyaloknak nincsen szárnyuk
– tudnak röpülni
Az ördög nem fekete
– annál sokkal sötétebb
A menny nem fönt a pokol nem lent
– nem hely inkább állapot
Jézus nem fotogén és nem fecserészik
– Ő nem a tévékettő sztárja
Krisztus nem csak meghalt értünk
– elő is élt nekünk valamit
Isten nem ősz és nem lakozik
– Ő van, tér s idő felett
Az ember többé nincs gyámság alatt
– az útért és az irányért maga felel
A halál akár a mag halála nem pusztán rothadás
– hanem az új hajtás feltétele

szozattovabbacikkhez

Arany László: Elfrida

Pénzt, paripát, feleséget
Soha ne bízz másra.

Furcsán esett, de megesett
Hajdanában ez az eset,
Hajdanában danában,
Regés Britanniában.

*

Edgár, angolok királya,
Gyászos özvegységet ére
Sírt, – rítt majd meghalt nejéért,
Nem lelet balzsamírt sebére;
No de mégis csak begyógyult
Nem telt belé csak néhány nap,
Mihelyt hírét vette egy szép
Devonshirei gróf leánynak.

Jött a hír, volt a ki hozza –
A királyok lelnek enyhet,
Mért is tartanának másért
Magok körül annyi renyhet –
Jött és súgta: a ki meghalt,
Hadd nyugodjék lenn a sírban,
Szép virág vár, rózsabimbó:
Menj szakítsd le, Devonshireban.

szozattovabbacikkhez

Féja Géza: Dózsa-eposz

250px Dózsa GyörgyDózsa György történelmi vállalkozása mély hatást gyakorolt a humanista irodalomra. A történetírók, Brutus, Tubero, Istvánffy Miklós, Szerémi György s Taurinus, az erdélyi humanista költő, részletesen foglalkoznak a nagy parasztforradalommal. Taurinus, valódi nevén Stieröchsel István gyulafehérvári kanonok és hunyadi főesperes „Stauromachia” címen írta meg humanista modorban a parasztforradalom eposzát. Szerémi kivételével a történetírók elítélik Dózsa vállalkozását s züllött paraszti Sardanapalt látnak benne. Taurinus is ilyennek jellemzi a parasztvezért, de a nemesi hadsereg minden kiemelkedőbb alakjában Hectort lát. Eposzának humanista köntöse és modora, a költeménybe zsúfolt klasszikus visszaemlékezések tömege élesen ellentmondanak a tárgyalt véres társadalmi eseménynek. Taurinus teljes költői szabadsággal alakítja a történelmi anyagot, a parasztforradalom eszmevilágáról mégis humanista társaival egyetemben feltűnő adatokat közöl.

szozattovabbacikkhez

szozattv


szozat a tiszta hang mma plakat1 B1 FIN 2 aranykonferencia 2017. 11.19. VASÁRNAP   ArchiRegnum Könyvkiadó Napja   plakát 03 Sinka est meghívó szentlászló szentkorona OMLI Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf