Rab Zsuzsa: Ráskai Lea széljegyzetei ANNIS DOMINI 1510-1978
»R. Lea. Életéről alig tudunk valamit. Dömés apáca volt, és a XVI. sz. elején könyvek másolásával foglalkozott. A Margit-legendát is ő másolta.«
Irodalmi Lexikon, 1927.
ÉS ÍRÁM
Föllegnyi haddal föld széle tüskös.
ÉS MONDÁM Félek.
Sívó tatárok kénsárga szélben.
Segélj meg, Lélek!
Vereslő lángerdők, fekete üszkök.
Látom!
Korona-tűzcsóva fekete szélben.
Vágtass, királyom!
Urunkkal robajlik pejcsődör-villám.
Gyorsan!
Új Isten, vén Isten, melyik segél meg?
Hol van, hol van?
Idegen királyok pitvar-zugána
Árva, te árva!
mégnagyobb királynak ott hajt ő térdet:
Kegyére várva!
Fekete ágyéka fehér virágot
Szegény virágot!
sarjasszon Isten tiszteletére!
Nem tudom, melyik Úrhoz kiáltott.
Kápolnavirág nőtt, üszökre balzsam,
Véres a szirma!
országnyi üszökre egy cseppnyi balzsam,
Add, hogy kibírja!
világi hívságban világnyi szentség.
Mit ér a szentség?
Világnyi sebére hol van segítség?
Válaszolj, darócos fenség!
Véres öv, alázat, testtörő éjek.
Éjek. FEJEM FÁJ!
Korona nem nyom, de glória éget.
Mosolyogj! Nem fáj!
Baromfi-ricsajban zsoltáros hattyú.
Kárálj te is hát!
Moslékos condrából liliomillat.
Szaggasd le kámzsád!
Krisztus Úr jegyese, üszökre balzsam!
Neked – hol a balzsam?
Sistergő izzásból liliomillat.
Elhamvadsz lassan.
Országnyi üszöktől tornyok kinőnek,
Te földbe hajlasz,
Fekete harangok fehér toronyból.
semmit se hallasz.
Liliomfehér test fekete földben,
Könyörgök érted is, eltévedt lélek.
jégoltár fehérén fekete szem süt.
Még mindig élek.