Radványné Ruttkay Emma: Lesz-e még úgy?
Lesz-e még úgy, ahogyan régen, régen?...
Lesz-e öröm a sok szomorú réten?
Lesznek-e daltól visszhangos faluk?
Muskátli pöttyös, félig nyílt gyaluk?
És utca hosszat, merre ér szaladt,
Nevetnek-e a szép fehér falak?
S mosolygó arcú lányok, asszonyok
Kezében csattog-e majd a sulyok?
Ó. lesz-e még sok minden, régi rend…
Vagy ami elmúlt, olyan messze ment,
Hogy sóhajunk se éri már utol
S a remény elköszönt a kaputól?
Én látok, hallok s könnyes a szemem,
Valami elment innen, Istenem…
A gyermekünk se csicsergő madár,
S a napsugár is bujdokolva jár.
Magyar faluk, muskátlis ablakok,
Hozzátok szólok: - mégis, - várjatok,
Mert ez nem élet, rossz álom csupán,
Nem maradunk soká a Golgotán.
1921