Szombati-Szabó István: Zátony

A parton balga tengerészek állnak,
S a tenger-árban sziklákat dobálnak.

A tenger horkan, zúdul, habzik egyre,
S csak nő a balgák kő-dobáló kedve.

A tenger érzi: balgák és merészek
A tenger-árral játszó tengerészek.

S míg hull belé a balgák kődarabja:
A tenger-ár csak gyűjti, egybe-rakja.

És tűrő, csendes, eszmélő erővel
Csak gyűjti, míg a víz-színre nő fel.

Csak hordja, gyűjti, rakja egyik-egytől…
És zátony lesz az eldobált kövekből.