Turcsány Péter: Mi így emlékezünk

Gyökerek, aszfalt alatt,
feszülve, csöndesen, lassan
mitől nőttök-domborodtok
komoran s egyre szívósabban?

Hajnóczy görög bölcseit
s Montesquieu-t lapozgatjátok?
Martinovics porbahullt koponya-
csontja fon körétek pántot?

Vagy korábban, Kont és társai
vetették el a nagy fa magvát?
És Zsigmond is… Haynau is
mártír-vérrel locsolták?

Mennyi, mennyi haláltól nő
a gyász és szabadság láthatatlan fája!
A gyilkosoknak nincs hazája,
s a hazát hány ezer vértanú táplálja?

„N. I. és társai”,
egy nép állt ellen a tankoknak,
munkástanácsok bölcsei,
kivégzett eszmék hólyagoznak:

aszfalt alatt, ti gyökerek,
századosak és emlékezők,
szívósan, lassan erősödjetek,
fiatalságban széterezők!

A vers elhangzott 1988. október 6-án a Batthyány-mécsesnél a Fidesz szervezésében megtartott békés megemlékezésen.