Hegyi József: Betegségek népi gyógymódjai Siklódon, az egykori Udvarhely vármegyében

    Igézet-fejfájás. Gyógyítása a fejnek igézetvízzel való megkenése. Az igézetvíz így készül: egy kannát tele vízzel a szoba földjére húzott keresztre téve, abba néhány (lehetőleg keresetlen faboronafogból való) eleven szenet dobnak ezen igék mondása közben: Fekete szemnek igézetire, macskaszemnek igézetire, cigánynak, magyarnak igézetire. Az így készült igézetvízből a beteggel három cseppet megitatnak s azután kézzel való erős dörgöléssel – igézetvízzel – a homlokot, vakszemet és nyakat megkenik. A megmaradt vizet pedig az ajtósarkára öntik, mondván: Akkor fájjon a fejed, mikor az ajtósarka.

    Pokolvar-fejfájás. Gyógyítsa a pokolvarnak ezüstpénzzel vagy kovásszal való lekerüllése a következőképpen: a beteg homlokára az ezüstpénzzel (vagy kovásszal) egy keresztet húznak, mondván: Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy örök Isten! Vidd el ezt a nehéz fájdalmat a Jordán vize mellé s szippantsd a Jordán vizit, ne e szegény ártatlannak a vérit. Egyidejűleg a pénzdarabbal (vagy kovásszal) napvisszájára kerüllik a fejet s kerüllés közben a nyakcsigolyán szintén keresztet húznak. Az eljárás háromszor ismétlendő. Utána a beteg azonnali meggyógyulását várják.

    Vaknap-fejfájás. Gyógyítása: napfeljötte előtte olyan keletre folyó víznél vagy kútfőnél, amelybe a felkelő Nap első sugarát löveli, ezt mondja a beteg: Szaladj vaknap, mert jön az újnap s utána egy-egy marék vizet a feje fölött háromszor keresztül dob. Ezt három egymásután következő reggel ismételni kell. Más mód a ződ-tálba-nézés, a következőképpen: egy fényes, zöldmázas tál teletöltendő vízzel és pont délben a szabadban teljes napsütéses helyre teendő; a beteg hasrafekve a tálban levő víz tükrében addig nézi a napot, amíg egyszerre két napot lát, s ekkor a nézést abbahagyva, a vizet a tálból kiönti. Harmadik mód a vaknap-lefőzés, így: egy félkupás új cserépfazekat teletöltenek vízzel s kilenc szalmabog-ot és kilenc darab csüpücsuká-t tesznek bele s azután felfőzik. A beteget egy székre ültetik, fejére egy zöld tálat tesznek, amelybe az említett főzetet beletöltik, ezalatt az orvosló kilenc darab fakalánt fog és zörget, s a heteget napvisszájára kerülve, ezt mondja: A vaknapot az újnap érje utol, hogy megnjen ki a fejiből.

    Hüllés-fejfájás vagy fejszorítás. orvossága a fejpárlató. A beteget ágyba ültetik, meleg pokróccal betakarják; egy félkupa jól felforralt tejet forró melegen (hogy el ne égesse magát) egy kis lapítóra (=gyúródeszka) az ölébe tesznek s négy vagy öt darab tojásnagyságú izzóra hevített követ a tejbe eresztenek. A pára, s a tej megétele, a beteget kiizzasztja; e mívelet után a beteget lefektetik és jól betakarják; így marad, amíg a takaró alatt izzadságából meg nem szárad. – A gyógyulást biztosra veszik.

    Csömör-fejfájás. Tünete szédülés, némely ételtől való undorodás. Gyógyítása: a fejnek fokhagymás almaecettel való megkenése, az igézet ellen való megkenéshez hasonló módon. – Ha a betegség a gyomorba száll, akkor közönséges hasmenés vagy vérbe-esés. Orvossága borsos pálinka, vagy fagyükerüfüves almaecet; ezeket éhomra kell inni, mentül többet; más orvossága juhsajt éhomra jóllakásig; ezek a szerek a gyomor rendetlen székelését meggátolják.

    Fülfájás. (Hűlésből származott vagy közönséges) Orvoslása: egy kis darab kámfor vattában a fülbe teendő. Ha a fül zúg és a hallás gyengül, akkor a fület megpárolják a következő módon; egy kupányi vizet felforralnak lehetőleg olyan szűknyakú fazékban, hogy a rátett papírtölcsér a fazekat befödje, a tölcsér szára pedig a fájós fülbe dugható legyen, hogy a meleg vízpára a fül belsejébe juthasson.

    Szentantal-tüze (az arculatnak megtüzesedése és feldagadása: betege kínzó égési fájdalmat érez). Gyógyítása: acéllal és kovával a fájdalmas arcra való csehelés.

    Fogfájás. Orvoslása többféle: ha a fog odvas, az odvába egy szem bors teendő; ha nem használ, egy kis darab ; ha ez sem használ, a legerősebb dohányból képződött bagó; szokták ellene az árva csihányt is pipálni, vagy csomborral elegyített mézet tesznek a fogra. A nem odvas, épnek látszó fájós fognak legjobb orvossága a tejben főzött kökényfagyükér, amelyet megtörve, egy tiszta rongydarabbal a fájós fog táján az arcra kötnek, oly melegen, ahogy csak a test elszenvedi.

    Szemfájás és orbánc ellen régi idő óta nagyon ajánlott szer a mértékletes dohányzás. A szemfájásnak egyéb orvosságai a következők: Tiszta folyóvízben való késői mosdás; a szemvégeknek dohánylével való megkenése. Ütés vagy hájogindullás esetén finomra tört kristályüveg és sárga cukorpor egyenlő mértékű keveréke egy arra a célra átfúrt facsövön a szembe fúvandó. Ha a szemhéj viszket és megdagad, akkor árpa van a szemen; gyógyítása az árpának a szemhéjról való learatása a következőképpen: egy sarlóval a fájós szem előtt (– egészen közel a szemhez –) a levegőben az aratás mozdulata csinálandó ezen szavak mondása között: Árpa-árpa learatlak, kévébe kötlek, kalangyába raklak, elcsépellek, megőröllek, megszitállak, megdagasztlak, megsütlek s megeszlek.

    Orrvérzéskor a fejtető és a nyakcsigolya hidegvizes vászondarabbal borogatása.

    Szájfájás rendesen kemény ennivalók (mint száraz kenyérkaré, erős törökbúzakakas [=pattogatott tengeri] vagy sok dióbél) megrágása miatt keletkezik; orvosságul timsót forgatnak a szájban.

    Nátha ellen az orrlyukakon hideg víz szívandó fel; vagy pedig mintegy 24 órányi idő alatt semmi innivalót nem kell fogyasztani.

    Hüllés (rehuma) orvoslása többféle: 1. a fájós rész terpentinolajjal este, lefekvéskor, jól megkenendő; 2. ha a fájdalom oly nagy, hogy az ember miatta már munkaképtelen, akkor sós kádfürdőben minden nap kétszer, este és reggel, egy fél, esetleg egy óráig fürdeni kell, míg csak a fájdalom meg nem szűnik; 3. 9 darab disznóepét két liter lámpaolajban (=petróleumban) meg kell főzni, jól megszózni s a fájós részt ezzel megmosni.

    Torokfájás. Ha fejfájással egyszerre jelentkezik (de csak 15 éven aluliaknál), akkor pepecshimlő (azaz toroklom). Tünetei: a beteg ajkai megfeketednek, egy napon túl eszméletét veszti; orvosolni nem lehet, halálos. A kásahimlő ismertető jele: apró vörös (kásaszerű) kiütések a testen. Orvossága az óbor, melynek használatától a himlő mind kijön a test külsejére; ezalatt a betegnek meleg szobában, a külső levegőtől elzártan kell lennie; három hétre meggyógyul.

    Hüllés-hörgés. Orvossága: olvasztott vaj, zsíros pálinka, borsos káposztalé, lúdzsír és vízben főzött bodzafabogyó; mindezen szereket este, lefekvéskor kell melegen meginni, ahogy csak a száj elszenvedi. Szokták használni a tejben főzött bodzafavirágot is, amellyel a beteget a hüllés-fejfájásnál említett módon megpárolják.

    Hüllésből származott torokfájás. Orvoslása: tejben főzött zsályalevet jó melegen, este, lefekvéskor, a torok külső részére kötnek, a zsályás tejet pedig, ami egy félkupa kell hogy legyen, s beteg megissza, szintén jó melegen. Másik mód: egy babszemnagyságú indit (=párizsi kék) vagy pedig egy evőkanálnyi lámpaolajat le kell nyelni.  

    Ijedség ellen legrégibb orvosság az ónöntés, a kövekkezőképpen: az ónat egy serpenyőben megolvasztják; a beteget egy törpe székre ültetve, a fejére egy vízzel telt tálat tesznek; ebbe a forró ónat beleöntik, e szavak kíséretében: ne félj – ne félj! Az a tárgy, ember vagy más egyéb, mitől az illető megijedt, a vízbe öntött ónból kiformálódik. Az öntés az ijedségnek kisebb vagy nagyobb volta szerint páratlan számban, kevesebbszer vagy többször ismétlendő: először a fejre, azután a hanyattfekvő mellére, ülőhelyzetben a két tenyérre, hasra, feküdve a talpára és a hátára; – más orvossága a jeruzsálemi balzsamolaj, amely szer gyógyszertári ugyan, de székely népünk régen ismeri és használja, mint háziszert; reggel éhomra egy régi evő-fakalán vízbe a balzsamból két cseppet adnak a betegnek.

    Csikkanás (ficamodás). Minthogy a forgókban fordul elő, úgy is mondják, hogy „kiment helyéből”, vagy hogy az ín meghágta egymást. Orvoslása afájós résznek olyanképpen való megfogdosása, hogy a helyéből kiment forgó oda visszatétessék; ehhez a művelethez nem sok ember ért. Rossz lépés vagy a láb elcsúszása következtében történi csikkanáskor (– a forgó helyén van, csak az inak húzódnak meg –) a fájós részét sós búzakorpával kötik be.

    Láb- vagy kartörés esetén az eltörött csont pontos összeillesztése után a lábat, kart lapockába kötik; ez úgy történik, hgoy a testrészt egy puha rongydarabbal körülcsavarják s erre körülbelül előarasznyi kis lapos fácskákat (lapockákat) raknak, egy-egy hüvelyk távolságban köröskörül; azután elegendő szorosan, de hogy a vérkeringést el ne zárják, spárgával körülkötik; így marad gyógyulásig.

    Vakütés (ha az ütés miatt a vér nem jön ki). Egyedüli, régi ismert hasznos orvossága a vizesborogatás.

    Ebsemereg, azaz a bőrnek vöröses repedezése (amely nagyon viszket). Orvossága: égő nyírfát hideg vashoz tartanak, erre az égő nyírfából olajszerű nedv rakódik le; a semerget ezzel kötik be.

    Sárgaság. Orvossága: bors, szer, szegfű, fajéj, babérmag (bánfűmag), szerecsendió, szerecsendióvirág, sáfrán és sárgagyömbér; ezekből egyformán egy-egy evőkanálnyi mennyiség negyedrésze; azután fekete csihánygyükér, nádgyükér és rozsvirág; ezekből egy-egy szűk félmaroknyi;e szereket egy kupa pálinkába teszik s a beteg naponként háromszor egy-egy féldecit (negyed fertályt) használ belőle; két hónapra meggyógyul.

    Tárgyag (görccsel járó kínző hasfájás; a betege sokszor a földet is harapja és koncsorog). Orvossága: egy félkupa tejben egy kis darab farkashús (nem baj, akármilyen régi is) teendő, hozzá nagyon kevés puskapor vagy salétrom; ezt jó melegen a beteg megissza. Rendesen egy napon belül meggyógyul tőle.

    Korella (=kolera) ellen egy félliternyi pálinkába egy vagy két ág zsálya és ugyanannyi fodorminta teendő; mintegy 24 órai állás után hsználható.

    Kurvaköszvény. Úgy támad, hogy az ember különböző piszkos szemetet (fürdőlevet, tisztátalan nők alsó ingének mosólevét stb.) mezítláb feljár; ismertetőjele: a testen apró, vörös, égő, viszkető csomócskák. Orvossága szapullathamu tejben megfőzve; e főzettel kell a testet bekenni.

    Rüh ellen fehér kutyafa héjának a sárgáját kovásszal kell éleszteni; a kovász vízzel annyira legyen hígítva, mint a közönséges kenyértésztát szokás;azután jó sok kutyfahéjsárgát kell tenni bele s ha jól megéledt, zsírral vigyítve, a testre annyiszor kell kenni, amíg használ. – Szokták még a kékkövet (rézgálic) is használni, de eredménytelenül.

    Faranc (veszedelmes fekély = szifilisz). Orvoslása a füstölés. Okát nem ismerik. Nagyon ragadós. Ifjak között a nemi érintkezés útján ragad. A betegnek először a torka kezd fájni, bereked, azután egy hétre kiver a testén is, először ott (a nemző szerven), ahol a begegság ráragadt. – A füstölőszer a gyógyszertárban kapható, de valódi neve a nép között ismeretlen, csak füstölő néven ismerik és kérik. Emberemlékezet óta használja a nép ezen szert, mint a faranc ellen – hite szerint – egyetlen sikeres orvosságot. A füstölés a következő: a betegség kisebb vagy nagyobb voltához képest a füstöléshez értő asszony megállapítja a szükséges füstölőszer mennyiségét. Ezt azután elosztja 3, 5, 7 vagy 9 egyenlő részre. A beteget egy nagy kádba ülteti s mellé a kádba, egy edénybe, törökbúzacsuszából égetett eleven szenet tesz, amelyre egy rész füstölőszert hint, A keletkező füstöt a betakart beteg belélegzi. Mikor a füst a kádban már elenyészett, a beteget ágyba fektetik és betakarják. Ez az eljárás annyiszor ismétlendő, ahányszor a betegség nagysága megkívánja.

    Veszés (= veszettség) Orvossága következő: gyühübogár* (hosszúderekú fekete bogár), gyühóüfügyükér (– a gyühüfü igen gyakori erdőszéleken; magas kórója van s azon haranghoz hasonló nagy kék virágok, a tövétől majdnem a tetejéig –), 9 darab rézpénz (– csak vörösréz lehet –) egy kupa borban, új cserépfazékban, kenyéhéj alatt, levegőmentesen megfőzendő s leve 5 egyenlő részletben fogyasztandó el. Közhit szerint biztos eredménnyel szokott járni.

    Szárazbetegség (= tüdővész). Orvossága a következő: egy font írósvaj összefőzendő egy kupa borral, új cserépfazékban, kenyérhéj alatt; a főzetet a beteg jó melegen egyszerre mind megissza s nyomban hideg fürdőbe ül, ahol ismét egy félfont olvasztott vajat iszik meg s addig marad a vízben, mag csak ki nem melegszik; azután lefektetendő és jól betakarandó.

    Tüdőgyulladás. Kezdete onnan ismerhető fel, hogy a beteg a vállakupáját fájtatja. Gyógyítása: a beteg egész felső testének minden nap legalább háromszor hidegvizes lepedőbe való fogása.

    Hidegcsípés. Orvossága a jégír. Ez úgy készül, hogy olvasztott faggyút egy darab jégre öntenek s megfagyása után a jégről leveszik és sóskáposzta levére téve, a sebre kötik.

    Hüllés miatt való feldagadás, valamint nehezen való húgyásnál jó orvosság a meleg, tiszta vízből csinált kádfürdő.

    Vérkelés és marin. Orvossága egy ír, amely a következőképp készül: annyi vesefaggyú és háj olvasztandó össze egyenlő mennyiségben, hogy együtt egy negyed fertály legyen; tenni kell bele egy félfej vöröshagymát, egy darab fokhagymát, továbbá egy diónyi viaszt, egy darab szerecsendiót, egy lej ára szegfűnek a felét, ugyanannyi szert és egy szem babármagot; ezeket jól össze kell főzni. Az így készült kenőcsöt teszik a kelésre vagy a marinra; (a marin abban különbözik a vérkeléstől, hogynagyobb); ettől az írtól mindkettő kiérik, kifokad és hamar meggyógyul.

    Szökdöső pokolvar. (Mogyorónagyságú, mérges, tüzes, fájós kelések, amelyek kéthetenként egyik helyen meggyógyulnak, más helyen kiütnek s így sokszor egy évig is eltart a betegség.) Szokták orvosolni vöröshagymarétegben megolvasztott fenyőszurokkal, amit a hagymahéjjal együtt kötnek a kelésre; nem igen használ, csak ritka esetben. – A régi tapasztalat azt mondja, hogy a szökdöső pokolvar addig nem gyógyul meg, míg a test minden részén jól ki nem fújja magát.

    Vágott seb. Orvoslása többféle: 1. Egérfarkú fű avas hájjal összegyúrandó és a sebre kötendő; némely esetben használ. 2. Szoktak a sebre tolvajlapít is tenni; (erdőkben gyakori növény; magas kórója van és a fűzfalevélhez hasonló lapika). 3. A sebre rávizelnek. Legjobb orvossága azonban 4. a zöldbükkfalapi folyóvízben és tiszta edényben megfőzve; levével a sebet megmossák, a lapit pedig a sebre kötik.

    Horzsolás (körmölés) ellen pálinkában vert szappanhab a szokásos orvassága.

    Hidegrázás. Fajtája ötféle: harmadnapos-hideg, mindennapos-hideg, bolond-hideg, disznó-hideg és forró-hideg. – A harmadnapos orvossága: írni kell egy cédulát, mely a következőket tartalmazza: a beteg neve, születési éve, hava és napja, a hidegrázás gyanítható oka és kezdetének pontos ideje. Ezt a cédulát cérnára kötve a beteg nyakába kell akasztani; balról viseli, amíg meg nem gyógyul. A mindennapos-hideg orvossága: egy félkupa tejbe egy félfertály pálinkát töltenek s egy gyűszűnyi tört paprikát (pogánybors) hánynak bele; ezt a betegnek egyszerre kell meginni. – A bolond-hideget azért nevezik így, mert a benne szenvedők néha félre is beszélnek. Orvossága: egy maroknyi fecskefonal (aranka) megtörve, egy félfertály almaecetbe tesznek s ebbe izzóra hevített vasat vetnek. Ezt az orvosságot a beteg reggel éhomra, egyszerre issza meg. – A disznó-hideg jele, hogy a hidegrázás túlságosan nagy erővel kínozza a beteget, időszakosan, egy-egy hónapi megszakítással. Orvossága: a betegnek a disznók evőedényéből, a disznókkal együtt kell ennie, valahányszor nyavalyája utoléri. – A forró-hidegben szenvedők a hidegrázás idején fáznak és mégis megizzadnak. Orvossága: egy deci pálinkát megégetnek, jó sok zsírt, továbbá egy lej ára borsot tesznek belé; a beteget kifárasztják s azután ezt az orvosságot beadják; utána lefektetik és jól betakarják.

        

 

* Erdélyben azt, hogy megvész, így mondják: megdühödik; veszett kutya; dühös kutya; (gyühü tehát = dühü).

In: Etnográfia Népélet, a Magyar Néprajzi Társaság folyóirata, Budapest, 1932, 3-4. szám        

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf