Karácsonyi népszokások adventtől vízkeresztig

Ebben a kis összefoglalóban olyan karácsonyi és újévi népszokásokat mutatunk be, amelyek még ötven-száz éve mindennaposak voltak falvainkban vagy a kisebb mezővárosokban is. Mára ezek a szép- régi népszokások művelése a vallásos élettel együtt a háttérbe szorultak. Ha most bejárnánk az egykori történelmi Magyar Királyságot, azt tapasztalnánk, hogy a sok ezer helyiségből csak a legelmaradottabb vagy legelzártabb vidékeken élnek még egy-egy helyen ilyen vagy ehhez hasonló népi szokások, játékok. Az igényes népművelés a néptáncokkal és a népzenével együtt próbálja feleleveníteni ezeket a hagyományokat, a Szózat szerkesztősége ehhez próbál evvel a kis összeállítással segíteni, Áldott Ünnepeket kívánni. – szerk.–

Zsitvabesnyői Luca-játék*

Bejön a Luca, furcsán öltözve. Van nála főzőkanál, tollseprű, stb. Benn söpör, a fakanállal hadakozik, csíp stb. A bennlévők éneklik (vagy a Luca szólózik):

Három icce köménymag,
Jaj, de helyes legény vagy.
Se nem kicsi, se nem nagy,
Ippen hozzám való vagy!

Hé, kukorics, kukorics,
Én rám bizon ne vicsoríts!
Vicsorítottál eleget,
Mégsem lettem a tied!

Elköszön s távozik (a nézők közé tévedhet és nagy ribilliót csinál!).

Zsitvabesnyő, Bars megye, 1943. Érsekújvári gimnáziumi tanuló gyűjtése, dr. Bakos József vezetésével. Fonójáték. Gyűjtötte Volly István.

* Mikulásnapra is alkalmazható! Luca nap, dec. 13.

Mezőkövesdi leány háromkirályok

Előljáróban – a nagyobb parádé kedvéért – egy vagy több fáklyás világítja meg az utat. /Zárt helyen a „fáklya” piros selyempapírból készült lángcsóva lehet és egy villamos zseblámpát rejtünk a közepébe./ A fáklyahordó lehet sötétruhás asszony, vagy tetszés szerint bárki.
A 3 király fehér matyószoknyát, a földig érő höndörgőt, fehér ingvállat, fehér rózsás, rojtos vállkendőt és pártaszerű fehér virágos, gyöngyös fejdíszt visel. Öltenek papírsüveget is. Kis ajándékokat visznek: arany koronát, tömjént és kis kancsóban mirhát. Az ajándékot feltartva, egymás mellett állva énekelnek:

1. A három királyok Betlehembe mennek,
Édes Jézusunkhoz * ajándékot visznek.

2. Annyi tömjént, mirhát, buzgó imádságot,
Mert ők megismerték édes Jézusunkot.
 
3. Mindenki örült a mennyei királynak,
Örültek a népek lelkünk váltságának.

4. Csupán Heródes volt, akinek nem tetszett,
Akit megöletni magában fel is tett!

5. Mentek a hóhérok ama szent vidékre,
Kisdedeket ölni minden községekbe.

6. Azt hitte Heródes, megöleti Jézust,
De elvitték onnan az áldott Úr Krisztust.

7. Szamárháton ülve, fáradalmas útban
Vezette Szent József egész Egyiptomba.

8. Egypár ezer kisded jutott a vérpadra,
Jézuskáért mentek mindnyájan halálba.

9. Édes üdvözítőm, úgy szeretlek téged,
Hogy talán meghalnék, mint azok teérted!

Kántáló hangon: Dicsértessék a Jézus Krisztus! Távoznak.

Mezőkövesd, Borsod megyem 1938. Volly István gyűjtése. A Szent Család-járás befejező jeleneteként játsszák. A plébános és a hívek egy parasztháznál várják a királyokat, Vízkeresztkor. Itt van a Szent Család-kép, ide hozzák utoljára. A szobából a padot, asztalt, ágyat mind kihordják, hogy többen elférjenek. Így is szörnyű a tolongás. Ájtatos beszéd, ének és ima váltja egymást, míg jön a 3 király. Érdekes, hogy a parasztház mennyezetére finom fonálon angyalbáb van felfüggesztve. A fonál végét egy asszony tartja a kezében, s az énekek ritmusára táncoltatja a fehér, matyóruhás, szárnyas kicsi angyalkát.    

Beregi karácsonyi kántáló

Leányok 3–4-en állnak egy csapatban. Az egyiküknek nagy vászontarisznya van a vállán: benne a kalács!

1. Istennek szent angyala
Mennyekből hogy alászálla,
És a pásztorokhoz juta,
Nékiek a képen szóla.

2. Mennyből jövök most hozzátok,
És íme nagy jó hírt mondok,
Nagy örömet, ma hirdetek,
Melyen örvend ti szívetek.

3. Ez mai nap egy kis gyermek,
Szép Szűztől született néktek,
A gyermek szép és oly ékes,
Vígasságra kellemes.

4. Az lesz néktek a jegy róla:
Íme fekszik a jászolban.
S ott feltaláljátok őtet,
Kitől menny s földet teremtetett.
I. Kántáló: kiáltja!
Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk! Nem ilyen szomorút, hanem ettől örvendetesebbet és ezt is erőben és egészségben töltsék el!
Mind: Jó estét, jó estét! (Távoznak)

Barabás, Bereg megye, 1938. Volly István gyűjtése. A sötétség beálltával 10–15 csoport is kántál egyszerre szerte a faluban. Itt is, ott is énekelnek az ablakok alatt. A távoli énekhangok összeolvadnak és betöltenek minden zugot. Főképp szegényebb leányok kántálnak. Ének végeztével kijön a gazda, kalácsot és bort, vagy pénzt hoz, s a kántálók megelégedve mennek tovább.      

Palóc karácsonyi köszöntő

Kisebb vagy nagyobb leányok színes sokráncú kurta szoknyában, télies nagykendőben, csizmásan elállanak.

I. leány (megkérdezi): Szabad-e a kis Jézust köszönteni?

1. Margit asszony, jó gazdasszony, kelj fel az ágyadból,
Keltsd fel szolgáló Rózsidat az ő mély álmából.
Siessetek túrós, mákos, szilvás lepényt sütni,
Ha mivelünk el akartok Betlehembe jutni.

2. Szaladj gazda a padlásra, fogj egy pár galambot,
Te meg Jancsi a pincében töltsd meg a kulacsot!
Egy kulacsot, egy palackot mézes borocskával,
Ha elmegyünk Betlehembe, úgy sem vész az kárba.

Mind: Boldog karácsonyi ünnepeket! (Távozóban éneklik):

Bor, búza, gabona,
Szálljon le e házra,
A benne lakókat
Indítsa vígságra.

Mind: Dicsértessék a Jézus Krisztus. Jó estét!

Palóc Népköltési Gyűjtésből, az 1850-es évekből, Volly István dallamgyűjtésével.

Kemencei újév köszöntők*

Néhány kisebb köszöntő csapatban és sorban besétál, megáll a legkisebb kérdezi: „Szabad-e újévet köszönteni?” s aztán egymás után verselnek:

I. köszöntő:
Boldog újesztendőt
Kívánni jöttem én,
Ennek a szép téli napnak
Sugárzó reggelén.

Kamrátokba sok jót,
Házatokba békét,
Szívetekbe boldogságnak
Áldott csendességét.

Kérem a jó Istent,
Adjon áldást rátok,
Hogy az újév minden napját
Boldogan járjátok!

II. köszöntő:
Ragyogó szép csillag, ki az égre feljött,
Úgy mint újév napján, mihozzánk is eljött.

Vannak sokan, kik ezt meg nem érték,
Számukra a koporsót kimérték.

De mi ezt megértük,
Mert az Úrjézust tiszta szívből kértük.

Kinek elégett az élete fáklyája,
Legyen az Úrjézus örökös dajkája!

Boldog újévet kívánok!

III. köszöntő:
Csúszik a nyúl a fagyon,
Újév napja ma vagyon.
Azért jöttem pénzt adjon,
Egészséges maradjon!

Boldog újévet kívánok!

IV. köszöntő: (még kisebb, olyan, hogy a társa széket hoz neki s a másik ráállítja, úgy versel a szék tetejéről):
Kicsi vagyok, székre állok,
Onnét egy nagyot kiáltok
Hogy mindnyájan meghalljátok:
Boldog újévet kívánok!

V. köszöntő: (a legeslegkisebb most előbújik):
Én kicsike vagyok,
Kemencébe bújok,
Úgy iszom a füstöt,
Mint a tokaji bort.
Nem kell nekem málé,
Legyen a gazdáé!
Pogácsa kell nékem, kettő,
Akár tizenkettő!
Pici szívem, pici szám
Boldog újévet kíván!

Köszönnek: Boldog újévet adjon Isten! (S távoznak együtt.)

Kemence, Hont megye, 1938. Iskolás gyermekek írták össze Pálinkás Jenő tanító vezetésével. Gyűjtötte Volly István.

*Újévkor az első köszöntő sohse legyen nő, hanem férfi, különben az egész ház egész éven át szerencsétlen lesz! – így véli a néphit! Sok helyt az olyan házba, ahol újév reggelén férfi nem volt, asszonylátogatót semmiért se eresztenek be.

Összeállította – pm –