Bangha Béla SJ: Lehetséges-e a világot Krisztusnak visszahódítani?

banghabelaA probléma emberi kilátástalansága s a megoldás természetfölötti ígéretei. – A kereszténység ötök időszerűsége s egyetemes lélekhódító ereje

    Felmerül itt a kérdés, lehetséges-e még egyáltalán egy nagyarányú keresztény visszahódító munka? Van-e a mai viszonyok közt komoly remény, hogy az elkereszténytelenedett társadalmat ismét nagy arányokban s főleg vezető és formaadó vonásaiban megint kereszténnyé: öntudatosan, örvendezően, szilárdan kereszténnyé tegyük? A történeti fejlődés után, amelyen átmentünk s a jelen sivár és ijesztő jelenségei közepett, amikor az egyház hatalmi eszközei megfogytak, népszerűsége s tekintélye sokfelé csaknem a fagypontig süllyedt alá, s amikor irtózatos erejű ellenségek egész sora dolgozik állandóan gyengítésén, még megmaradt erejének is végleges összetörésén: lehet-e egyáltalán komolyan gondolni arra, hogy a kereszténység még egyszer Európa és a világ szellemi őre és vezére legyen?

szozattovabbacikkhez

Jóna Dávid: Az élet szövete III.

Herman Ottó nem csupán a Nemzeti Múzeumban dolgozott, de ott is lakott. Városi legenda, hogy oda járt hozzá Kolozsváron megismert szerelme, a gyönyörű színésznő, Jászai Mari.

Herman Ottó és a debreceni Jóna János dédnagyapám összebarátkoztak, a neves tudós könyvében a Jóna-féle debreceni ötös fogat (két ló elöl, három hátul, a hajtó az egyik első lovon lovagol, nincs bak a kocsin) is szerepel. Névre dedikált illusztrációit bekeretezve őrzöm.

Etológus akartam lenni, amikor olvastam Herman Ottó leírásait, még nem tudtam a családi előzményekről. Akkortájt jártam fotózni, szakosztályi előadásokra a Fővárosi Állatkertbe, amit Anghi Csaba vezetett. Véletlen, hogy nagyapám Jóna István óbudai temetőben lévő sírjához közel fekszik Anghi Csaba (1901–1982) zoológus sírja. Akkor itt elmesélem, hogy sokunknak volt olvasmány élmény Winnetou és Old Shatterhand, utóbbit a kelet-német szerző egy bizonyos Xantus Jánosról mintázta, aki az Állatkert alapítója (1866) és első igazgatója volt.

szozattovabbacikkhez

Bartalis János: Isten – kedves

1
Csak reá gondolok,
az Ő fényére, az Ő sötétjére.
Szívem, ne bánkódj.
Én csak vele vagyok.
Ha sötétbe jutok és elpusztulok,
ha merő fény birodalmába kerülök
és megvakulok –
Te szívem – ne bánkódj.
Nagy az Ő
éjje, fénye.

szozattovabbacikkhez

Jékely Zoltán: A marosszentimrei templomban

    Fejünkre por hull, régi vakolat,
így énekeljük a drága Siont;
egér futkározik a pad alatt
s odvából egy-egy vén kuvik kiront.
    Tízen vagyunk: ez a gyülekezet,
a tizenegyedik maga a pap,
de énekelünk mi századok helyett,
hogy hull belé a por s a vakolat,
a hiúban a denevér riad
s egy-egy szuvas gerenda meglazul:
tizenegyedikünk az árva pap,
tizenkettedikünk maga az Úr.
    Így énekelünk mi, pár megmaradt
– azt bünteti, akit szeret az Úr –,
s velünk dalolnak a padló alatt,
kiket kiirtott az idő gazul.

                                                         1936

Kersék János: Templomcsend

Elörült örömök, kifájt búbánatok,
Észrevétlen, hűtlen magamra hagytatok.
Templom-csendes lelkem, mit akarsz még várni,
Ha nem tudsz örülni, ha nem tudsz már fájni?

Fújja nagy fanfárját odakint az Élet,
Öröme, bánata egyképp szerteszéled;
De nem tudja lelkem elsodorni még se,
Közönyös a harca, apró küszködése.

Másoknak szívében vágyatajzó célok,
Mikért összecsapnak vértivó acélok,
Másokat borzasztnak nyitott hideg sírok,
Nekem nincs örömöm és én nem is sírok.

szozattovabbacikkhez

Petri Mór: Hitet!

Mohi pusztán volt már egyszer
Egy nagy átok, végítélet.
mohacsVárnánál a másik, ahol
Újra minden semmivé lett.

Hanem aztán jött Nagy Lajos
Három tenger határával
S Mátyás király reneszánsza
S Kinizsi Pál a kardjával.

Csele patak… Romhány, Vadkert…
S jaj, Világos… Ami történt
Minden tájon, a hosszú sort,
A sok véres szörnyű törvényt –

szozattovabbacikkhez

Reményik Sándor: Csak te…

Uram, csak Te tudod:
Mikor külsőleg a legmagasabbra
Emeltek emberek – –
Akkor voltam a legsíróbb, legkisebb,
Legbűnösebb
És legmegalázottabb gyermeked.

Kolozsvár, 1941. január 4.

Sántha György: Isten cséplőgépje

egboltCsillagtól csillagig
örökké jár a Fény.
Suhogó gyémántszíj
forgatja gyötörvén
a roppant masina
miriád kerekét:
pergetett világok,
rendszerek ezerét.

Kis Göncöl, Nagy Medve
egymásba fogódzón
zúgatják az orsót:
a Sorsot, a sorsom.
Tejutak forognak
a titkos messze Egy
sugárzó erején.
Egyszerű egyszeregy.

szozattovabbacikkhez

Csighy Sándor: Betakart rózsák

Betakart rózsa a magyar szabadság,
betakart rózsák a magyar szívek,
rajtuk ül a fagyott rabság,
és rajtuk a börtön-hideg.

Ki kellene már takarni,
illatra szomjas a lelkünk.
Magyar rózsák, szent vérrózsák
illatozni elfelejtünk?

Magyar rózsák, jön a tavasz,
vándormadár is visszatér…
Magyar rózsák, Kassa alatt
szabadságról dalol az ér.

szozattovabbacikkhez

Juhász Árpád: Riadó

Hozzád kerestem az utat,
de megmérgeztek a kutak,
ha szomjas voltam s ittam.
Kerestelek, kutattalak
s még ezer véres perc alatt
sincs nékem itt, ki itt van.
Melletted álltam: hasztalan!
Mondatból eltévedt alany
voltam melletted én csak.
S ha elfutott a gyorsvonat,
szél hozta vissza hangodat,
a móka szél még csélcsap.

szozattovabbacikkhez

Radnóti Miklós: Erőltetett menet

Bolond, ki földre rogyván       fölkél és újra lépked,
s vándorló fájdalomként       mozdít bokát és térdet,
de mégis útnak indul,          mint akit szárny emel,
s hiába hívja árok,       maradni úgyse mer,
s ha kérdezed, miért nem?        még visszaszól talán,
hogy várja őt az asszony       s egy bölcsebb, szép halál.

szozattovabbacikkhez

Sík Sándor: Ma élünk még

orbodeA század méhe mélyről háborog.
Uralkodnak új diktátorok.

Az Országházán veres lobogó.
A pincében sok csendes lakó.

Kassa piacán vörös már az őr.
Jön a Szovjet a Kárpát felől.

Új király ül a Dunapalotán,
S az Egyetemen új tudomány.

A főnökünk egy faragólegény,
Töltött pisztoly mind a két kezén.

szozattovabbacikkhez

Somló Sári: A magyarhoz…

Népem! Te bátor harcos hősi nép!
Ébredj fel ős erényed szózatára!
Ébredj! honodnak lángba áll határa
Ellen tiporja s száz darabra tép.

magyarokBércek viharja, csörgő ér vize,
Alpok tövében nyájas tűzhelyek,
Rétek virága, suttogó berek
Fájó panasszal zúgnak messzire.

Hőst elsiratta gyászos özvegyek,
Árvult gyerekhad, párvesztett arák,
Elsírva bú közt könnyeik javát,
Új könnyözönből hozzád esdenek…

szozattovabbacikkhez

Tompa László: Erdélyi magaslaton

             Kuncz Aladárnak, szeretettel

Tető ez is! Bár nem túródik égbe,
S nem burkolódzik ködbe kényesen.
De szilárd pont, a föld egy kis vidéke,
Honnan, amíg lát: tisztán lát a szem.

Jó nekem itt most, – harcokkal mögöttem
E békés fennsík. Bár nagy ára volt:
Szirtek közt lenn hogy vívódtam dühödten – –
De már a táj itt nem annyira zord!

Itt napon nyugszom, elnézem a holdat,
Míg napra-nap, mint madár, elsuhan –
Tudom, hogy ott lenn az ebek csaholnak,
S lót-fut sok ember, árva, s oktalan!

szozattovabbacikkhez

Jóna Dávid :Az élet szövete II.

Ajánlom barátaimnak, zsámbékiaknak, hódmezővásárhelyieknek, ódudaiaknak…

Kmetty Adrienne édesanyám barátnője, nekem gyerekorvosom volt (46 év szolgálat után 2012-ben ment nyugdíjba), fiaival, Viktorral és Csabával sokáig barátságban voltunk, eljártunk egymás zsúrjaira. Szentpétery Viktor a Budapest Bank fiókhálózati értékesítési vezetője, míg Szentpétery Csaba, ugyanitt a lakossági üzletágnak lett a vezetője. Csaba 20 éven át versenyszerűen jégtáncolt, többszörös magyar bajnok (ott voltam nézőként az egyik győzelménél, akkor Kerekes Krisztinával volt párban), olimpiai, EB és VB kerettag. 1992-ben az albertville-i téli olimpián 4. helyezést ért el. Edzője Regőczy Krisztina volt, aki Sallai Andrással a Lake Placid-i téli olimpián ezüst-, a dortmundi világbajnokságon aranyérmesek lett. Máig emlékszem, t a fekete-fehér Orion tv-n néztük az olimpiai kürt, a legjobbak voltak, de az orosz pontozó bíró miatt elestek az aranytól. Azóta nem nézem a sportágat. Visszatérve Csabához, az USA-ban élt, az egyik hazalátogatása alkalmával kijött hozzám Zsámbékra, s a focipályán a labdarúgás és rögbi sajátos keverékével tarolta az embereket. Nem tartjuk már a kapcsolatot, de olvastam, hogy Csaba együtt vitorlázik Litkey Farkassal a balatoni Kékszalagnak tizenegyszeres győztesével, az Amerre a szél fúj című memoár-könyv szerzőjével, és sikeres üzletember lett.

szozattovabbacikkhez

Mindszenty József: »Vagyok aki vagyok.«

Kedves Magyar Híveim!

        „Egybegyűltünk Oh, nagy Isten,
        buzgó imádásodra.
        Lelkünk méltó hogy lehessen
        isteni áldásodra./bevezető ének/

Szentegyházunk, a jó anya, az igazság oszlopa, nem félünk bármi törjön ránk, mert ő jobbunkon áll.”
     A feltámadott Üdvözítő körül gyűltünk ma össze, ma van 8-ik napja feltámadásának, megváltásunk csúcspontjának. A mai vasárnapot fehérvasárnapnak nevezzük. Honnét vette ez a vasárnap a fehér nevet? És honnan vették a húsvét éjszkáján megkereszteltek ezt a fehér ruhát? Jézus feltámadásakor vették ezt a fehér ruhát. Mária Magdolna kereste az Urat a feltámadás után, de nem találta a sírban. Ott körülnézett és látott angyalokat ragyogó fehér ruhában. Ezt a ruhát viselték a felnőtt keresztelkedők, De hát ők nem angyalok voltak. Ők testben élő emberek voltak. Igen, de az Üdvözítő nyilvános működése idején azt mondotta a Krisztus-követőkről, hogy ők hasonlók az angyalokhoz, Istennek fiai és a feltámadás gyermekei.

szozattovabbacikkhez

Csighy Sándor: Krisztus

Ne legyen mellünkön fénylő kereszt,
Ne színes kép az imakönyvben,
ne legyen üres külsőség
mi elmerül lelki közönyben.

Ne legyen zászló csupán,
éneklő tarka körmenet,
ne legyen barka, pálmaág
amit emlékül törjenek.

Ne legyen hitünk cégére,
szavakon lógó hitvány rongy,
s ne legyen feltűnési vágy,
mi szűk szívekben szorong.

Legyen szívünk melege, lángja,
lelkünk taván a béke, a csend,
Ő legyen a Mindenség királya,
a hajnal és a naplement.

Erdélyi Tibor: Isten nyoszolyáján

Viharként szállnak madarak,
mint búgó, zengő nagy harag.
Gépszívük dobban, dübörög,
gépszavuk messze mennydörög.

Mint fényes, zúgó, szent csodák
úsznak a felhős égen át,
s felettük Isten mosolya
ringató, biztos nyoszolya.

Illyés Gyula: Szadisták és genocidák

tovisValakihez a farkas is
fohászkodik, mikor üvölt,
hogy ne legyen az ég s a föld
     hozzá komisz.

Nem ölök, nem ez a szakom,
de ha hinnem kell valaha,
ki máshoz fohászkodhatom,
     szörnyek ura,

szadisták és genocidák:
vérivók védnöke, ha nem
hozzád? Akié a világ:
     a kegyelem!

szozattovabbacikkhez

Mentes Mihály: Minek félsz, kicsiny hitű?

Mint aki a kietlen sivatagban
Ijesztő lázálmokból fölriadtan
Körülnéz és a kegyetlen magány
Szíven üti: Ó jaj, a karaván
Elment; itt hagyta őt halálos lázban:
A templomban, e roppant néma házban
A szívem olyan ijedten sikolt.
Visszhangozza százszor az égi bolt:
Segítség! Segítség! Segítség!

Mint aki iszonyú hajótörésből,
Mikor minden romot elnyelt már a tenger,
Egy árva deszkán ájult félelemmel
Fekszik s lassan remegő szemmel néz föl;
Csak a haragos hullámokat látja,
Egy szörny temető torkát tátja:
Fölsikolt s a vad hullámok tovább üvöltik
Az égre föl és el a messze földig:
Segítség! Segítség! Segítség!

szozattovabbacikkhez

szozattv


szozat a tiszta hang Rátkai 10 11 TriaNON harangja EST attila1017 szentmihálynap napéjnapfor Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf