Gyóni Géza: Magyar rónán

Kalászos mezőkön kaszát kalapálnak…
Kalász érésére kisajtolt magyarok
De nehezen várnak; de nehezen várnak…

Búsult öreg magyar az Egeknek mondja:
„Magyarok Istene, immár fölségednek
Lesz-e miránk gondja? lesz-e miránk gondja?”

Sasmadár repül a rónákon keresztül –
Sárga kalásztenger valami szellőtől
Susogva megrezdül, - susogva megrezdül…

S hogy a suttogó hang mind erősbre válik,
Tisztán hallja immár: „Csak a jogod mellett
Állj meg mindhalálig, állj meg mind halálig!”

                                               1906. jún. 24.

Végvári [Reményik Sándor]: Magyarok mindenütt

turulMagyarok mindenütt a végeken,
E csikorgó, vad téli éjeken,

Kiknek nincs takarótok, vértetek:
Csillagokra gyakran nézzetek!

Úgy nézzetek a csillagokra, bátor
Szívvel, mint hajdan a rab prédikátor

Kemény gályapadokon, láncok között. –
Mert íme, nincs már, ami összeköt

Egymással minket, csak a csillagok.
Fényök, mint Etelközben, úgy ragyog.

De ködön át, de szemfödélen át,
Vajon ma merre mutat új hazát?

szozattovabbacikkhez

Zempléni Árpád: Örök magyar

Ha minket is elfú a sors zivatar
Nem lesz az Istennek soha több magyarja.

Oh, honnan térnek vissza a nagy elmék?
Kitől öröklik bölcsességöket?
Múltból, amelyről nem tud már az emlék,
Ősöktől, kiknek rég nyomuk veszett.
Évezrek jőnek s évezrek suhannak,
Az emberiség nő, fogy, vesztegel;
Oly nemzet, melynek lángelméi vannak,
Nagy múltat élt már és nem veszhet el.

Romolhatatlan, – mint arany a sárban, –
A nemzetek lelkében ami nagy;
Sőt egyre nő, mint a korall az árban…
Ily vertarany szirt nemzetem, te vagy!
Szegény tudós ábrándohók meséje,
Költők sejtése, mind valóra vált;
Izzadt az ásó, – nyílt a sírok éje, –
És Babilonban szittya őst talált.

szozattovabbacikkhez

Árpás Károly: Élettapasztalatom

Az 1988-1989-es tanévben a korabeli szabályoknak megfelelve szeptembertől májusig a 2/A osztályfőnökeként meglátogattam a szülőket.

Megismerkedtem az USA Kalifornia államában élő Szabó Szilárddal, ugyanis a felesége Szegedre költözött, és itt nevelte a csecsemőket. Ő viszont San Francisco peremén Oaklandban élt.

    Mivel Judit gyermeke a kéttannyelvű Deák Ferenc Gimnázium angolos osztályába járt, ezért felkért minket, hogy vigyünk diákokat hozzá.

szozattovabbacikkhez

Büki Attila: IMA

Hova vezettek csillagi törmelékeid
elmentem Uram akaratod szerint
hogy írjak és fessek élők között
- jómagam holtan – földi műhelyedben
Uram megadatott só kenyér
szenvedély és gyötrelem
a látomások hattyús mezejéhez
Egyező volt akaratoddal Uram
szándékom szerint amit tettem
hisz csúszkáltattál óriás jégpáncélodon
meghasadt nádszálak között
Hajoltam Uram napra-nap
szakállas lelkek szívhangjával
mintha mázsás súlyokat emelnék

szozattovabbacikkhez

Adonyi Nagy Mária: Teremtés

A nemlétnek micsoda árnyfeje
 árnykeze árnyszava
 a nemlétnek micsoda árnya –
 hol az árnya?

A nemlétnek melyik elágazásán
 jöttek fel a szavak homlokodig
 hogy érinthessék a csillagot
 szétnézni okosan a világban
 mint aki valamit elhagyott
 keresni valami átok-szép mesét
 melynek homokjai – borok gyöngye
 szívünk földjén nem pereg szét

A mi földünk ólom a mindenségen
 ezüst bokraink e szavak
 Nyiss fel bennünk pecsétet zárat
 rózsáink meg ne haljanak

Dutka Ákos: Az élet kútja

Szemem, az éber két kíváncsi ablak,
Az élet kútja mély gödrébe nyílik,
S e bús aknába hullanak, zuhannak,
Tört életek, a bölcsőtől a sírig.

A kút káváján ül az Élet anyja,
Félelmes asszony, a vágy örök bolondja,
Kinek termékeny vajúdó öléből
Milliárd fattyú születik naponta.

zuhanas

szozattovabbacikkhez

Fáy Ferenc: Imádság, hajnali fényben

Milyen kihalt most nélküled a táj.
Lépnék feléd a rám leső sötétben,
de fojt a köd s véres madár kiált
a lépes-tőrű álmok sűrűjében.

Mért hagytál itt a szavak csontrepesztő
csapái közt, e vadorzó világban?
Acélkemény félelmem árnya nő
s hűvös hiányod csobban lent a sárban.

Lerágom érted lábam, mint a vad,
hogy halálomból csonkán, de kilépjek,
és engem-őrző kezeid szabad,
indás csendjébe rejtsenek a rétek.

szozattovabbacikkhez

Mentes Mihály: Könyörgés engeszteléssel

Sötét és elnyűtt karaván:
Fáradtság, kín, verejték;
Rabszolgahajtó ostorok
Hátát véresre verték.
Irgalmas Isten, látod?

Nyakukban járom. Szántanak.
Dús termést vár a gazda.
Ők mehetnek pihenni majd
S enni moslékba, gazba.
Igazságos Úr, látod?

Sötét folyamként hömpölyög
Nyomukban asszony, gyermek.
Sikoltanak. S nincsen kenyér,
Amit kéz nekik szel meg.
Irgalmas Isten, hallod?

szozattovabbacikkhez

Pakocs Károly: Esti imádságom

És mindig levetkezem az Isten előtt, mielőtt lefeküdnék:
levetem sarumat, övemet, ékeimet, fekete köntösömet
s megállok ágyam előtt, mint valaha bölcsőm pereménél,
mikor édesanyám fekvésre igazította meg a párnám.

Egyedül vagyok. Nem takar a fekete köntös,
melyben szomorúnak, férfinak, áldozatnak lát meg a föld
és emberiség rabjának, isteni titkot rejtegetőnek.
Ez a szent ruhátlanságom mutat valóban engem.

szozattovabbacikkhez

Alföldi Géza: Hazátlanok

Hazátlanok! Akiket kitagad az otthon,
pár véresszájú, véragyú alak,
testvér, engedd, hogy ma titkon
a szívemre szorítsalak.
Átöleljem fáradt válladat,
letöröljem fénylő homlokod,
s beleégessem kínlódó szívedbe,
leszünk mi még, pajtás boldogok!
A Hortobágy, az sohasem tagad meg,
ránk gondolnak az alföldi fák,
s rólunk beszélnek ott fenn az égen
a délnek szálló vándor vadlibák.
Mert előttük szent ma is az a vétek,
hogy tenni mertünk félelmes nagyot,
s hogy nem akartunk rabszolga lenni,
de százszor inkább vagy hős, vagy halott!

szozattovabbacikkhez

Mohácsi Jenő: Magyar paraszt

Oh mi ezredévünk fenséges robotja:
Szántóföldön ballag, eke szarvát fogja
A paraszt.

Verejtékből kenyér, ugarból barázdák –
Egyik napon éli másik napja mását,
Nem is tudja másként.

Istenes, de gőgös, templomos, de józan,
Nyakas a bajában, de szerény a jóban
A paraszt.

Kocsmában, munkában megfeszül a karja,
Pipázva, borozva magyarok magyarja,
Nem is tudja másként.

szozattovabbacikkhez

Sértő Kálmán: Halálgólya

Kosztolányi Dezsőnek

Észak-országnak
Sötét a folyója,
Rárepül éjfélen
Egy fekete gólya.
A fekete gólya,
A Halál személye,
A fekete folyó
A túlvilág vére.

Fekete, csúf gólya
Nem keres ott pontyot,
Békákat, szűz csíkot,
Csak egy vérporontyot!
Kötetlen, pólyátlan
Messze repül véle,
Várandós asszonyok
Háza közelébe.

szozattovabbacikkhez

Szentmihályi Szabó Péter: Magyarok

Találkozhatnánk száz évente
mondhatnánk még mindig ugyanaz
újjáépült a rossz erősödött a gyenge
s újabb hazugságokba szökött az igaz

Ünnepeink még nagyjából a régik
de a koreográfia már kifinomult
kik egykor tették ma azok nézik
s bohóc jelenen mulat a múlt

Vályi Nagy Géza: Az utolsó huszár-csákó

csako 01Az utolsó huszár-csákón
nincs paszomány, nincsen forgó.
Nem kacsingat alóla ki
táncra hajló, rádmosolygó
Huszárgyerek – szilaj, heves
sárkányvérű emberszálfa,
Rákóczinak, Bercsényinek
törzsökből nőtt unokája.
Az utolsó huszár-csákón
nincs paszomány, nincsen forgó.

szozattovabbacikkhez

Zsabka Kálmán: A vak ablak mögött

Budapest, 1939. június 4. hajnalán, az első és diadalmas magyar könyvnapok után a „Szépmíveseknek”.

A diadal napja a hegytetőn áll még,
De már ablakomra ráborult az árnyék.
Betakarta ködös, terhes őszi fajta…
Vak lett az ablakom…
Ragyogó fény többé nem szökik be rajta.

S megvakult ablakon ki hiába nézek,
Nem látok már semmit. A virágos rétek,
S szélzúgatta erdők, a lángoló hegyek,
Délibábos puszták
Eltűntek a ködben… Kopott órám ketyeg

Csak borús szobámban és… és – delet mutat…
Dél van most odakünn s talán engem kutat…
Tavaszi meleg dél, melynek jöttét vártam
És a romok között
– Csontig sebzett ujjal – néki utat vájtam…

vakablak

szozattovabbacikkhez

Prohászka Ottokár: A tradíció elve nemzetben s egyházban

prohaszkaottokarNépeknek, országoknak, százados testületeknek éltető lelke a tradíció. Ez az az összekötő kapocs, ez az egységnek összeforrasztó eleme, mely az emberöltők szakadozott láncát egy felsőbbrendű egységgel és egészséggel pótolja. Az emberek ugyanis kidőlnek, a családok kihalnak, a törzsek lekorhadnak, a származások erezetei összekuszálódnak: de azért e változó, alakot cserélő tömegnek összetartozást, a széjjelhúzó sokaságnak egységet kölcsönöz az, ami változatlan, ami folytonos, – s mi legyen az? Az egységnek, a változatlanságnak, a folytonosságnak ezt az elvét, elemét s erejét tradíciónak hívjuk.

    A társadalom a mindennapokbaneligazodott azokon az emlékeken, melyek körül őseinek szellemei, a nemzeti érzés géniusza virrasztott, s ez áthagyományozott nemzeti érzésben, ez áthagyományozott szellemi javakban, ez áthagyományozott s a történelem halhatatlanságával informált emlékekben bírta azt a zálogot, mely biztosította, hogy a fiúk az apák nyomaiba léptek, s a nemzedékek egy változatlan, szellemi közösséget képeznek. A nemzetnek ez az áthagyományozott, szellemi egysége érzésben, gondolkozásban, életben tartja fönn, óvja meg, s őrzi faji jellegét s folytonosságát a halál s a pusztulás kérlelhetetlen hatalmai közt is, s ez a tradíció… A nemzeti tradíciók tehát a népek lelke. Mondhatnám a tradíciót a lelkek vérrokonságának. Míg a tradíciók élnek, addig élnek a nemzetek; mert hisz csak addig van meg a lélek vérrokonsága. Mihelyt pedig a tradíciók érzésben, gondolkozásban, szellemben, erkölcsben megváltoztak: idegenen állnak egymással szemben ugyanazon népnek fiai…

szozattovabbacikkhez

Vígh Károly: Bajcsy és József Attila

Joggal írta Féja Géza Bajcsy-Zsilinszkyről, hogy az egykorú ellenzéki politikusok közül ő merészkedett legmesszebbre, »a húszas esztendők végén ő szervezte a legkülönb szabadcsapatot.« (1)Valamennyi ellenzéki politikai és szellemi mozgalommal van valami kapcsolata. Legnagyobb energiáját az ellenzéki politikai mozgalmak szervezésére fordítja. Nem egy híve is vezető szerepet játszik Biharban és Békés megyében 1929-ben és 1930-ban az ellenzéki Kisgazdapárt zászlóbontásában.

   Lapját is e szervezkedés rendelkezésére bocsátja, habár ő maga 1930–31-ben a Nemzeti Radikális Párt megszervezésével egy osztályok feletti nagy tömegpárt létrehozásának illúzióiban él. Különben arra is jut ideje, hogy előadást tartson, és részt vegyen a kommunistákat (2) valamint szociáldemokratákat (3) is magában foglaló Bartha Miklós Társaság munkájában, amelynek felhívásait, közleményeit az Előőrsben megjelenteti. Féja Géza írja a Bartha Miklós Társaság és az Előőrs kapcsolatairól említett önéletrajzi munkájában: »A Bartha Miklós Társaság erjesztő szerepet játszott a fiatalság életében. Az eszmélkedő és forradalmi hevületű fiatalságnak Bajcsy-Zsilinszky Előőrs című hetilapja adott teret.« Így ad fórumot lapjában a fiatal József Attilának, a pályakezdés elején álló Szabó Pálnak és általában a népi íróknak. József Attila ekkor, 1929-ben Hódmezővásárhelyen él sógoránál, és ott ismerkedik meg a Bartha Miklós Társaság elnökével, dr. Fábián Dániel orvossal, akivel meleg barátságot köt. Sok szál fűzi az 1929-ben és ’30-ban Bajcsy-Zsilinszky lapjához, az Előőrshöz, amely legális küzdelmet folytatott ekkor a Bethlen-rendszer ellen, hevesen támadta annak egyik eszmei alappillérét: a klebelsbergi kultúrpolitikát és a magyar középosztályt.

szozattovabbacikkhez

Harsányi Lajos: Az öröm piros miséi

Súlyos román ívek alatt ülök.
A füstös mécs aranytaréja reszket.
A falon sápadt szentek hallgatóznak
S nehéz, sötétlő franciskán keresztek.

A hűs ívek alatt szúette rácsok,
Mögöttük zord szigortól éles arcom.
Ijedten rebben szárnya mély szememnek,
Ha egy-egy roppant bűn súgását hallom.

És jönnek sorban, meghajtott fejekkel,
S gyónnak, hogy nálam megtisztuljanak,
Aztán láthatatlan fényű glóriával
Eltűnnek a nehéz ívek alatt.

Titoktól terhesen indulok haza.
Már ajzom lelkem háláját az égig,
S otthon, az Úr előtt, omló selyemben
Elkezdem az öröm piros miséit.

Lampérth Géza: Sursum corda!

A fojtott hő kirobbant,
Fergeteges zivatarok zúdulnak…
    Igazak, jók – ne féljetek,
    Emeljétek fel szívetek,
Szent lelke zúg e viharban az Úrnak!

E Lélek – az igazság,
A jóság, hűség, a szeretet s béke.
    Igazak, jók – ne féljetek,
    Az Úr kegyelme véletek.
Reszkessen a bűn szennyes söpredéke!

Föl a szent viadalra,
Rendületlenül vészbe, zivatarba!
    Igazak, jók – ne féljetek,
    Az Úr hatalma véletek.
Fegyveretek vezérli diadalra!

szozattovabbacikkhez

szozattv


szozat a tiszta hang Sepsikorospatak Gardonyi meghivo Határterületen szolgálnak 2017. 07. 28-29. SZENT LÁSZLÓ arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo