Petri Mór: Magyar dal

Vándor madár száll messze délre,
Most a hazáját hagyta el.
De mindhiába fény, virág ott!
Nem hódítják meg új világok
Szíve csak vissza-visszaver.

Hogy hagyhatnám el én hazámat,
Mikor a dal csak itt hevít?
Itt sújt az élet annyi terhe,
De szállok új erőre kelve,
Ha látom völgyét, bérceit.

Eszményeim szárnya letörnék
Új földön, új égbolt alatt.
Csak addig bíztat, vonz az élet,
Míg magyar a föld, hova lépek
S szívemből magyar dal fakad.

Felolvasta a szerző az Erdélyi Irodalmi Társaság 1891. márc. ülésén.
 – Erdélyi Híradó 1891. 56. sz. –
Méhner Vilmos Regélő Bécsi Naptára, 1923. évre. 63. l.

szozattv


szozat a tiszta hang karitaszadventjpg 2017120492958 7 böjtecsaba mod meghivo 2017 dec 16 Kerecsen 17 Kerecseny 17 lelkisegély1 lelkisegély2 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf