Valentyik Ferenc: A FÖLDEM NEM ERESZT

Valentyik Ferenc: A földem nem ereszt

Ameddig csak a családi emlékezet visszaér, minden ősöm földműveléssel foglalkozott. Soha nem tudtak komoly birtokot összeszorgoskodni, mindig nehéz sorsuk volt. Éltek – túléltek, újra kezdtek, ahogy lehetett és kellett, de a családjukat tisztességgel eltartották. Apám őrzött emlékeiben egy régi oldalági rokont, aki száz holdakat bérelt azokból a szélfújta homokbuckákból, ami a környékünket uralja, de nem sok szerencse kísérte a gazdálkodását. Egyre kisebb házakba kényszerült, meg is mosolyogták érte a népek a háta mögött. Tudott erről ő maga is, de a földek bérletéről mégsem mondott le, pedig talán az lett volna az ésszerűbb megoldás. Félig tréfálkozva, de azért óvatosságra intően kaptam a figyelmeztetést: nehogy így járjak majd én is. Anyai ágon a nagyszüleim viszont mindössze tíz hold zsíros békési föld hozamából tíz gyereket tudtak felnevelni, egészen addig, amíg a tsz el nem szántotta a tanyához tartozó területet. Az igazságtalanság mindössze 57 évesen sírba vitte a nagyapámat.
    Arra már magam is emlékszem, hogy a szintén korán megözvegyült gyóni nagymama az 1960-a években foggal-körömmel ragaszkodott a földjéhez a szakszövetkezet ellenében. Táblásítás címszó alatt hol itt, hol ott kapott csereterületet, persze mindig távolabbi, és mindig rosszabb, igazi királydinnye termőhelyekre szorították, melyeket ma már évtizedek óta akácerdők borítanak. Az állhatatosságát végül méltányolták a legilletékesebb helyen, mert egyszer csak eladóvá vált egy belterületi mély fekvésű, termékeny zárványföld közvetlenül a lakóháza szomszédságában, melyen gyakorlatilag bármilyen haszonnovény, még a zöldségeskerti vetemények is megteremtek. Itt ráadásul hajnalok hajnalán a napot is meg lehetett előzni a kukorica- vagy burgonyakapálással, majd az egész napi munka után este sötétedés előtt is lehetett benne fordulni még egy utolsót. Örült, hogy a forintonként összespórolt pénzéből rögtön képes volt kifizetni a vételárat, a telekkönyvi átírást is azonmód elintézte. Az utolsó királydinnyés parcella használatát pedig – a végében hűsítő árnyékot adó vadkörtefával együtt – a nyugdíjjogosultság ellenében átengedte a szakszövetkezetnek.
    A természet és az anyaföld tiszteletét-szeretetét, a kellő alázatot, a gazdálkodó emberek kódolt sorsát örököltem. Hiányukban biztosra vehető a kudarc. Állandó alkalmazkodási kényszer az osztályrészünk, hiszen ahogyan a népi bölcsesség mondja: „az idő a gazda”, és akkor még Európának ezen a tájékán oly fontos politikai, közgazdasági összefüggésekről nem is szóltunk. A földművelő ősök génekben hordozott üzenetét megkoptathatják a kedvezőtlen évek, a teljes elkötelezettséghez számomra kellett még egy plusz motiváció, ami megerősítette a hitemet és átsegít a nehéz helyzeteken.
    A hagyományőrzés és a helytörténeti kutatás számos példa által bizonyítottan jól megfér a mezőgazdasággal. Esetemben ez a szenvedély az európai uniós csatlakozás hozadéka. Vészjósló jelként érzékeltem a dűlőnevek eltűnését a blokktérképekről és a jó néhány, főként jószágtartással foglalkozó gazdatársam piaci kiszorítását. Voltaképpen lelkiismereti okok állnak a kutatásaim és az írásaim hátterében, mert úgy ítéltem meg, hogy azt a keveset, ami a magyar értékek fennmaradása, a jövő érdekében egy emberen múlik, azt nekem kötelességem megtenni. Évekig a már konszenzusra jutott témák feledésbe merült, újonnan felfedezett információival álltam a nyilvánosság elé, míg nem találkoztam egy olyan véleménnyel, hogy ami nem megosztó, az valójában semmilyen. Részben magamra vettem a kritikát és azóta tudatosan felvállalom az ellentmondásos megítélésű, konfliktusokkal járó, kuriózumjellegű témák közül azokat is, melyek a közérdeket szolgálják.
    Vitákra számítok most is, amikor zárom e kötetbe kerülő írásaim válogatását. Abszolút szubjektív ugyanis a végeredmény: néhány új történet mellett az elmúlt évtized írásai kerültek többségbe. A közös vonásuk: valamennyit jó szívvel ajánlom a Tisztelt Olvasó figyelmébe.

szozattv


szozat a tiszta hang karitaszadventjpg 2017120492958 7 böjtecsaba mod meghivo 2017 dec 16 Kerecsen 17 Kerecseny 17 lelkisegély1 lelkisegély2 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf