Fülöp Kálmán: Harmatcsepp a fény porában

fulopkalman

Némi logisztikai problémák után, nemrég vettem kezembe Tündérországból, Nagykendről Fülöp Kálmán költő legújabb verseskötetét. Mint már az előzőekben is megszokhattuk, az ízlésesen szolid könyv címlapját Kedei Zoltán színgazdag festménye ékíti, a kötet kiadását a neves erdélyi író, Bölöni Domonkos gondozta. A kötetben szereplő majd 170 vers minden olvasó számára közérthető, nem tartalmaz bonyolult utalásokat, bravúros sorokat, érthetetlen összefüggéseket, elválasztva a tehetséget a tehetségtelentől..

Ez én vagyok
magamnak is kevés

porból metszett
sajátos döbbenet;

Poémái olyanok, mint maga Fülöp Kálmán, puritán és egyben mértéktartó, tiszták, olyan, mint a dolgos, hétköznapi erdélyi magyarok mindennapjai. Nem citál elő álproblémákat, távol esik politikától, haragtól, kicsinyességtől, gyűlölettől és kétségbeeséstől.

Elfogadom
önnön keresztem,
nem hazudtolom
meg magam-
kirakott perek
olcsó szennyén
tárgytalan
és komolytalan;


Karl Gustav Jung azt írja: »Életünk olyan, mint a napjárás. Reggel a nap ereje folytonosan növekszik, s végül izzón és a forróságot árasztva eléri a delelőpontot. Ezzel el is kezdődik az ellentétes irányú folyamat. A nap folytonos haladása már nem az erő folytonos gyarapodását, hanem az erő fogyatkozását jelenti. Ezért fiatalemberként mások a feladataink, mint idős emberként.« Fülöp Kálmán is magáévá tette ezt a gondolatot, gyakran és sokat ír mostanság az oly szívesen emlegetett »bűvös« konyhaasztalon. Alkotásai ennek a már bölcs kornak köszönhetően szólnak erdélyi fákról, holdról és napról, székely sziklabércekről és a Kis –Küküllőről, szólnak tékozló gyermekekről, könnyes hajnalokról és koldusokról, szülőkről, egy eltelt, tapasztalatokban oly gazdag életről.


Ha átsuhan
a csend
szobámon

s egy pók
hálóját
szövi-fonja

papíromra fröccsen
az idő;


A föld teremtése, Ádám és Éva óta az »én-t« óriási pályán mozogatja a jó és a rossz, Krisztus és a Sátán  között. Fülöp Kálmán lírájában nincsenek olyan visszafojtott nagy emberi szenvedélyek, mint Adynál, nincsenek azok a belső önmarcangolások, mint Sajó Sándornál, felzokogások, mint Reményiknél, vagy Dsidánál. Nem avantgárd, nem modernista. Nem lenget alkatánál sem fogva csatabárdot, mint Gyula deák, bár költeményei több pólust, az istenit és az emberit, a Földet és az Eget is bejárják.

; a széteső időből
előre néz
szemem,
bennem motoz
ma is a
kereszt némasága

és Böjtfő
vasárnapján
az Isten kérdezem.


Fülöp Kálmán egy hívő, mérhetetlenül szerény, dolgos, a szó jó értelmében hétköznapi ember.

Súlytalan moha –létem
morzsákban, tört szavakban
de elfogadom s
napjaimba tépem
mert benne van
az apró mozdulatban;


Isten lehetőséget adott mindannyiunknak tehetségünk kibontására, és mint verseskötetei mutatják, ezzel Fülöp Kálmán, a Súrlott Grádics Irodalmi Társaság tagjak, élt is. Aki olvassa, tüstént átérzi versei és szerzőjének bonthatatlan egységét, a hitelességet. Fülöp Kálmán költeményeit nehéz elemezni, inkább olvasni kell, gyakran és sokat olvasni, mert olyan, mint az a föld ahonnan jött: tiszta, cicomátlan és becsületes…

Semmi sem
jobb és semmi
sem több annál
mint amint szeretsz
és tied lehet-

vágyak, amelyek
hozzád tapadnak,
mint kisgyerek,


Pomáz 2016. 03. 1.
-cspb-

szozattv


szozat a tiszta hang szentkorona OMLI Meghívó Hazatért liliomok aversereje Horthy szobor avatás arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo