Cságoly Péterfia Béla: Aki szelet vet, vihart arat…
A cím gondolatébresztő, hogy pártállás, politikai, gazdasági érdekek vagy vallási hovatartozás okán írnak szörnyülködő, elképesztő, fölös feszültségkeltő vagy éppen szenzációhajhászó híreket hónapszerte, hol az orosz-ukrán konfliktus, hol most éppen a Hamasz izraeli támadásával kapcsolatosan, mert „Az igazságot mindenki tudni véli – jegyezte le Shu king kínai filozófus – de mindenki csak a magáét”. Miközben őszintén sajnálom e borzalmakat átélő zsidó és arab családokat, az azonnali bosszúért kiáltók elfelejtik, Izraelt megalapító atyáik bűneiért fizetnek most meg, ráadásul újabb palesztin „szent háborút”, újabb terrorcselekményeket, gyilkosságokat, újabb, válaszra válaszcsapásokat generálnak, amelyek még lélekromboló tragédiaként sújtja majd életük végéig a támadókat épp úgy, mint áldozataikat.
– A hitért vágyott égi beavatkozás elképzelt lehetősége –
A német tannyelvű iskola erősíti a közösséget
A realista iskola talán legnagyobb élő alakja, John Mearsheimer részletes és érdekfeszítő elemzésben fejti ki nézeteit arról, hogy Ukrajna miként fogja elveszíteni a háborút és hogyan válik jelentőségét vesztett, megcsonkított országgá („rump state”). A napokban megjelent tanulmányában (elérhető a news18.com oldalon) arról is hosszan ír, hogy Oroszország miként alakítja majd a háborús politikáját, s előreláthatóan hogyan fog további területeket elvenni Ukrajnától, valamint arról is, hogy mivel Oroszország nem bízik a Nyugatban, nem lehet tartós békére számítani, hanem csak a háborús helyzetet némileg elodázó befagyasztott konfliktusra.
A Rhédey család ősi magyar nemesi család, az Aba nemzetségtől származtatja magát. Mátyás király 1466-ban adott címert neki. A Rhédeyek a Habsburgokkal való viszályaik miatt jöttek Erdélybe. A Rhédey-kastély Erdőszentgyörgy központjában, a gótikus Szent György-templommal szemben áll. Gróf Rhédey László és felesége 1807 és 1809 között építtette a ma is látható késő barokk, klasszicista kastélyt.
Ki gondolta volna, hogy nem csak 1–2 hétig fog tartani a háború? Ehhez képest már csaknem 500 napja dúl – ezzel kezdte a beszámolóját Dupka György kárpátaljai író, politikus, kultúraszervező, történész a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében szervezett beszélgetésen, a Bulgakov kávéházban, ahol Demeter Zsuzsa, a Helikon szerkesztője kérdezte a nehézségeikről. Megjegyezte: nem menekültként jött, hiszen a 60 év fölöttiek szabadon átkelhetnek Ukrajna határain, a 18 és 60 év közötti hadköteles férfiak azonban nem hagyhatják el az országot, hiszen a háború miatt folyamatos a sorozás. Bár Dupka 71 éves, olyan is megtörtént vele, hogy ötször igazoltatták egy útja során, annyira vadásszák a katonajelölteket.
Száz esztendővel ezelőtt a Magyarország „köré font börtönfalakon” újabb rés nyílt, amikor Kerca és Szomoróc 1920. évi felkelése és az első nyugat-magyarországi felkelést követő soproni népszavazás után, 1923 elején tíz, Vas vármegyei falu tért vissza a magyar Szent Korona fennhatósága alá.
Ezen a napon ismét rátekintek történelmi címerünkre, s benne a Tátra, Fátra, Mátra halmaira emlékeztető hármas zöld bércvonulatra. Él bennem a törhetetlen remény. És kimondom, leírom: a szétszaggatott ország minden szögletében érlelődhet a meggyőződés: trianoni ránk diktált országnál sokkal több a sokféleképpen megőrzött HAZA – 15 millió szívben. Ami szentháromságos Istenünk irgalmából MEGŐRZŐ HAZÁNK lett, s az is marad…
„Sohasem szabad feladni, ha az embert pacallá verték, és úgy érzi, hogy egy ép csont sem maradt benne, akkor is fel kell állni, és tökön kell rúgni a palit, ne érezze úgy, hogy legyőzött”
Hess Andrást talán nem túlzás „tiszteletbeli magyarnak” nevezni. Hogy mi, magyarok büszkék vagyunk rá és a munkájára, az biztos, hiszen mintha egyenesen az lett volna a küldetése, hogy feltegyen bennünket a nyomdászat rekordereinek listájára.
Öt éve hunyt el tragikus hirtelenséggel, közúti balesetben, lapunk állandó szerzője Kapui Ágota.
Lassan tíz éve, hogy kedves hangú levében bejelentkezett az erdélyi, Nagykenden lakó Fülöp Kálmán a Szózathoz, verseivel. Soha nem képviselt divatos áramlatokat, lírája nem az avantgárd vagy modernista költészet, hanem egyszerű, szívhez szóló versek Istenről, tájról, emberről. Ha másért nem szeretnénk, akkor ezért külön is érdemes…
