Két éve hunyt el Kapui Ágota

Kapui ÁgotaSólyomszárnyakon repül az idő, sajnos már két éve, 2018. július 19-én ment el közülünk – egy súlyos közúti baleset áldozataként – lapunk állandó szerzője. Derűs, optimista lénye mindig helyrebillentette mások rossz hangulatát, pedig az Ő sorsának útját sem kíméletesen jelölte ki a Teremtő. Menekülni kellet szeretett szülőföldjéről, s bár magyarok között, de új hazában új otthonra kellett lelnie Dabason. „Otthagytuk édesapámat és nagyanyámat, anyám sírját, a barátainkat és a múltunkat”, mondta egyszer egy vele készült beszélgetésben. A sors továbbra sem kímélte, korán megözvegyült. Ennek ellenére két fiúgyermeket nevelt fel tisztességgel, máig sok szertettel emlékeznek rá dabasi tanítványai, kollegái, ismerősei. „Halálával a magyar irodalom, a magyar kultúra elkötelezett napszámosát veszítettük el és a veszteség is ilyen szintű. Költeményei, jól ismert sorai új értelmet és dimenziót nyertek: »felzúg a vers és egekbe emel«. Szerencsések vagyunk, hogy ismerhettük Őt.” írta róla joggal nekrológjában Valentyik Ferenc szerkesztőtársam két esztendeje. Utolsó nekünk küldött verséből[http://www.szozat.org/index.php/lira/tartalom-2/15015-kapui-agota-mar-nem-emel] idézek:

…Már nem emel
és nem lök el magától
a megbékélés
homlokon simít
és kézfején
a foltokat a zápor
lemossa majd
a kor pigmentjeit…

Kapui Ágota: Már nem emel /részlet/

Emlékezetét a Szózat havilap kegyelettel őrzi, és minden hónapban gondozza[Már elmentek, †, de szívünkben tovább élnek] rovatunkban. Hiányzol mindnyájunknak Ágota…

– cspb –

szozattv

 
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf