Schöpflin György: Létezik-e még egyáltalán a polgárság? Hozzászólás a Gyurgyák–Lányi-vitához

Sokak által olvasott esszét írt nekünk Gyurgyák János eszmetörténész az „Orbán-rendszerről”, amely szöveget Lányi András író, filozófus élesen bírált. A Válasz Online-nak küldött írásában Schöpflin György történész, leköszönő fideszes európai parlamenti képviselő azt állítja, a vitában többször előkerült polgárosodás már nem létezik, ábránd csupán.
A hagyományosnak nevezhető polgárság egy, az államtól anyagilag nagyrészt független, saját érdek- és értékrenddel rendelkező, szociológiailag kijelölhető réteget jelentett, elsősorban Franciaországban, Angliában, Skóciában, Németalföldön, a Rajna-vidéken. Múltidőben, mert időközben – 1945 után, mondjuk – a nyugati társadalmak átalakultak – elsősorban a jóléti államnak köszönhetően –, mivel az állam szerepe csak növekedett és átformálta az újonnan feltörekvő középrétegeket. Másrészt a magánszektor is áttételes állami gyámság alá került, legyen szó az adott állam vagy az Európai Unió szabályozásáról. Nagy befektetéseket csak állami támogatással, megrendeléssel lehetett lebonyolítani, lásd a Manche-csatorna alatti alagutat. Gyakorlatilag ez egy, a korporatizmusra hasonló rendszert jelentett, de ebben a munkásosztály is kapott képviseletet a szakszervezetek révén. A németek ordoliberalizmusa is ide sorolható.