Szolyva maroknyi magyarsága élni akar

szolyvaSzolyva szórványvidéknek számít, csak pár száz magyar él ott. A kis közösség tagjai ragaszkodnak hagyományaikhoz, magyarságukhoz, kultúrájukhoz. Ezt igazolja Gerzsenyi Ibolya példája is, aki egyik kezdeményezője volt a református óvoda létrehozásának.
– Nehéz idők jártak akkoriban, csak gyári óvodák működtek, volt a bútorgyárnak, a televíziógyárnak, a vegyigyárnak. Aztán Isten úgy döntött, hogy megalapítsuk a református magyar óvodát. Ám 1994-ben halt meg édesapám, a temetésén Horkay László református lelkész szolgált, aki azt kérdezte tőlem, nem tudnék-e összegyűjteni néhány embert, akiknek istentiszteletet tarthatna. Körbetelefonáltam, s 1995-ben újra megalakult a településen a református közösség, augusztus 20-án volt az első istentisztelet. Akkor még sokkal többen, 105-en voltunk a gyülekezetben, most már csupán ötvenen vagyunk, a többiek sajnos eltávoztak az élők sorából. Abban az időben a vegyi gyár óvodájának voltam a vezetője. Az igazgató felesége megengedte, hogy egy teremben összegyűljünk a reformátusok. 1999-ben az épületet átadták az egyházkerületnek, akkor kezdtük tanítani a magyar nyelvet vasárnapi iskola keretében. Egyértelmű volt, van igény a magyar nyelvre, így később képzett tanárok érkeztek Szolyvára, és oktatták a gyerekeket fakultatív órákon.

szozattovabbacikkhez

szozattv


szozat a tiszta hang nagylaszlo hajóút palocviltal kurultaj magyarokogyűlése
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf